Konkrétan honnan jött az a szemlélet, miszerint mindenki a maga sorsa kovácsa, minden saját magunkon múlik?

Milyen betegséggel nem vesznek fel?

Értelemszerűen más egy daganatos betegség, ami előfordul sajnos és várhatóan sokat fog hiányozni az ember és más egy magas vérnyomás, vagy cukorbetegség, amivel abszolút együtt lehet élni.

Senki nem állítja, hogy pl. egy daganatos betegséggel könnyű együtt élni, de még ebben a helyzetben is számos dologban dönthet az ember a saját sorsáról.

Mert az emberek szeretnek titkon hinni benne, hogy a világ egy igazságos hely.

Ősidőktől bennünk van ez a hiedelem, a földrajzi helytől függetlenül párhuzamosan kialakult istenhitek is ezt bizonyítják.

Amióta a tudomány "megölte" istent, azóta terjednek a New Age baromságok is, vonzás törvénye, szcientológia meg a többi.

Meg persze ott az egyéni szinten vett egó. Ha valaki valamiben jó, sikeres, akkor függetlenül attól, hogy akár apucitól kapta, szereti a saját érdemeit kidomborítani. Ha nem tudja, akkor "a csodás családi genetika".

Ugyanakkor az ellenkezője, ha valami nem sikerül, azt külső körülményekre tolni, akkor is, ha ő volt figyelmetlen, hanyag, stb. Nem ő a hibás, ötöst írt volna, a köcsög tanár vette észre, hogy puskázik. Meg nem ő a hibás a másik fél volt a köcsög.

Ráadásul mint minden sikeres tévhit, tartalmaz FÉLigazságokat (akár a politikusok és szupergazdagok korrupciója, akár a placebo hatás (~ hit) létezése).

Tehát bizonyos mértékig valóban mindenki a maga sorsának kovácsa, a legapróbb, leghirtelenebb véletlenektől (stresszes és véletlenül kilép a villamos elé és egy életre megnyomorodik vagy éppen lekés egy buszt és így találkozik élete szerelmével vagy a leendő munkaadójával, aki elindítja a milliárdossá válás útján) egészen a NAPRÓL-NAPRA, SZISZTEMATIKUSAN VÉGZETT ÖNFEJLESZTÉSIG, ez utóbbi esetben pedig csökkented a véletlen szerepét. Ilyenek például, hogy tanulj valami hasznosat minden nap. Ha csak azért tanulnál, mert egy jótündér garantálná neked, hogy ha nem is Bill Gates, de minimum olyan gazdag leszel, mint Mészáros Lőrinc (akit sokkal butábbnak tartasz magadnál), akkor ez kifogja a szelet a motiváció vitorlájából. De ha azt nézed, hogy mennyivel fejlettebb leszel, mint Átlag Józsi, aki egész nap Facebookozik meg TikTokozik, akkor már van értelme. Ha itt is a negatívumokra koncentrálsz, hogy Átlag Józsi jobb pasi, ezért ő vicces, fingós, böfögős TikTokos videók segítségével szedte fel a csajt, te meg ilyen túl okoska vagy, akkor szintén demotiváló hatása van.

Az edzés szintén. Nézheted úgy, hogy nem lesz belőled Schwarzenegger vagy az egész életedet annak kéne szentelni, hogy szigorú szabályokat tartasz be érkezés, alvás, minden téren, mint pl. Schorbert Norbiék.

Esetleg úgy is, hogy tud imponálni a csajoknak, ha lazán letekersz egy befőttes üveget vagy nem fújtatsz, amikor egy 25 kilós gurulós bőröndöt kell felcipelni gyalog a negyedikre. De ha nem is csajok, nem mindegy, hogy meghúzod magad attól, mert ki kell húznod az IKEA-s ágyat, mert beesett valami mögé, vagy segítesz a haverodnak költözni és jól eső fáradtság lesz csak a végén.

De ha abba merülsz bele, hogy neked amúgy is napi 12 órát kell robotolni és hulla fáradt vagy és kinek van ideje meg most dupla áron kell megvenned a csirkemellet, mert munka mellett nincs időd elmenni a város másik végében lévő Aldiba, ahol jövő hétig még akciós, ha azt nézed, hogy az kötelező öltöny vagy az öltöző/zuhanyzó hiánya miatt a gyakorlatban nehézkes, hogy biciklivel járj dolgozni, mert nyáron leizzadsz, esős időben összekoszolod magad, ha azt nézed, hogy nem tudsz szigorú napirendet sem tartani, mert alapból az albérletben az alvásminőséged sem olyan a balhés szomszédok miatt, ha meg szól a főnök ugranod kell mert ha visszautasítod, akkor 15000-rel kevesebbet keresel és nem mindegy, hogy félmillióból vagy 200 ezerből keresel ennyivel kevesebbet.

Úgyhogy én is azt mondom, hogy olyan 50-50% körüli a balance. A saját 100%-odat beleteheted az életedbe, de az összességében csak 50%-ot fog jelenteni, a másik 50% a rajtad kívül álló okok. Szerencsefaktor, más emberek, genetika, stb.

És mielőtt valaki félreértené és félremagyarázná: igen, lehet a saját 50%-oddal hatással lenni más emberekre, észrevenni lehetőségeket vagy éppen elsiklani lehetőségek felett de ez ugyanúgy beletartozik az 50%-ba. Tehát van, amire nem vagy hatással és nem is tudsz lenni és ha akarnál is csak magadat hátráltatnád, el kell engedni, hogy az nem rajtad múlik. Akkor sem, ha bármilyen ultrasikeres ember vagy.