Mit tegyek, ha nem tudom elfogadni magam olyannak, amilyen vagyok?
Külső:
- Alacsony vagyok.
- A combom és a fenekem tiszta striás, mert meghíztam akkor, amikor verbálisan bántalmaztak 11-12 éves koromban. Azóta fogytam egy kicsit, és molett vagyok, mert sokáig beteg voltam.
- Kisméretű lábam van (35), amire alig lehet normális cipőt kapni, mert a 35-ös cipők fele kisgyerekeknek való, a másik fele meg nyomi.
- A mellem lóg, pedig csak 16 éves vagyok. És nem elég, hogy lóg, emellett szétáll. A két mellem közé befér a tenyerem. (Nem vicc.) És emellett még kicsi is. Undorítóan néz ki, főleg ha szabadon hagyom.
- A hajam vékony szálú, és rohadt lassan nő és hullik is. Akármit csinálok vele, sz.a.rul áll. Ha kiengedem, a fejemre lapul, ha felkötöm akkor hülyén nézek ki.
- Ocsmány fejem van. Egyáltalán nem szép, úgy nézek ki, mint egy majom.
- Tokám is van, pedig nem is vagyok kövér.
- A szemem alatt tiszta lila, mert karikás a szemem (genetika miatt). Ezzel is szinte bármit csinálok, olyan marad. Emellett még szarkaláb (vagy mi a szösz) van a szemem alatt, ami megint irtó gáz.
- A testem is egy okádék.
- A szemöldököm is okádék. Alig van szemöldököm, ráadásul olyan, mintha beleharaptak volna, mert középen hirtelen megvékonyul (wtf), és onnantól egyre vékonyabb.
- Ráncos az arcom. A homlokomon és a számnál.
- Hosszúkás kaszadinnye fejem van.
- Ott is szőrös vagyok, ahol egy lánynak nem kellene szőrösnek lenni: derék, has, lábujj, kézfej, ujj.
- Gázosan öltözködöm.
Belső:
- Nem tudom megvédeni magam senkitől sem.
- Nincs humorom.
- Nem tudok senkivel se olyan kapcsolatot kialakítani, hogy abból bármilyen barátság is kialakuljon. Vannak haverjaim, de azok csak haverok. Nem hívnak sehova se.
- Ha kettesben vagyok valakivel, akkor azért nem tudok megszólalni, mert ketten vagyunk, és nem jut semmilyen téma az eszembe, vagy ha eszembe is jut, akkor beszélgetünk róla pár percet, és utana néma csönd. Ha többen vagyunk, akkor meg azért nem tudok beszélni, mert általában nem tudok hozzászólni a témához.
- Nem tudok hülyéskedni a társaságban, vagy ha hülyéskedek is, az általában rosszul sül el.
- Nem vagyok érettebb a társaimnál, csak engem a komolyabb témák érdekelnek leginkább.
Élet:
- Mivel egyszerű baráti kapcsolatokat nem tudtam eddig még sose kialakítani, ezért még nem volt párkapcsolatom és nem is lesz.
- Sosem voltam buliban, részeg se voltam, emiatt (és mert nem volt párkapcsolatom, csókolózni se csókolóztam) mindig kapom a lesajnáló pillantásokat, ami egyrészt ciki, másrészt nagyon rosszul esik.
- Lány vagyok, de utálok lány lenni.
- Én legtöbbször nem vagyok laza, "komoly" dolgokról szeretek leginkább beszélgetni és olvasni (abortusz, szülés, műtétek, házasság, szex, gazdagság, szegénység stb.), ami az én esetemben nem túl szerencsés dolog, mert a többiek nem ilyen "komolyak", mint amilyen én vagyok.
Gondolkoztam azon, hogy el kellene mennem pszichológushoz vagy pszichiáterhez, de úgy is az lenne, hogy azt mantrázná, hogy fogadjam el magam, pedig úgy gondolom, hogy ezt nem lehet.
Öhm... tehát lényegében kívül is, belül is utálod magad, de olyan szinten, hogy a nemedet is megváltoztatnád, ha varázsütésre lehetne. 0-o
Nem bántásból, szerintem tényleg nem ártana pszichológushoz menned, pedig az én szememben semmit nem ér + amikor depressziós voltam is én voltam a magam pszichológusa, de nálad ez... huh... elég kemény.
Így látatlanban ennyit tudok hozzászólni:
Test: Kezdj el fogyózni és sportolni. Mellékesen, vagy nem mellékesen, idővel eltűnik a tokád.
Párkapcsolat: Az egy dolog, hogy még nem volt párkapcsolatod, de nem látsz a jövőbe, nem tudhatod, hogy később is ez lesz a helyzet.
Mell: Üdv a klubban, nekem is ilyen.
Komolyság: Nem baj, ez van, ezt kell szeretni. Ez idővel, jó társasággal együtt jó is lehet, de a tinik világa nem egyenlő a komolysággal, felnőttek között inkább találsz hozzád hasonlókat.
Szőrösség: Nem egyedüli problémád, van még így él. Borotváld, epiláld, amit szeretnél.
Haj: recept: bármilyen hajpakolás, annak a felét kiszeded. Veszel a gyógyszertárból hajra való ricinusolajat és legalább a felét beleöntöd. Összekevered. Rá rakod a fejedre, nem feltétlen kell tocsogni. Elég fél vagy egy óra, de a legjobb az, ha egész éjjel magadon hagyod (zuhanysapka és törülköző ajánlott), reggel megmosod a fejed. Hetente 2-3x is elég, 1 hónap kb és javul az állapota, tartása. Nekem bevált - anyám "recepje", csak én még tettem bele aloe verát is.
+
Menj el fodrászhoz, ő valószínűleg tud valamit ajánlani. Esetleg az, hogy máshogy fésülöd a hajad. Egy fodrász mondta, hogy azért ritkásabb a hajam középen, mert ott választottam el kiskorom óta. Amúgy nekem is vékonyszálú, hála apámnak.
Öltözködés: Miért öltözködsz gázosan? Ha pocsék ruháid vannak, nem csoda, hogy öltözködésileg nem tetszel magadnak. Ha nincs pénz rá, ezt ne tedd a listára, mert nem rajtad múlik. Ha viszont van, nézz szét majd turkálókban, vagy nem turkálókban.
18/l
Ecipon van sok 35-os noi cipo!
A sotet karikara kenj alapozot. Bar a paleo etrendtol elmulna.
Szemoldokfe van maybelline: pomade kerek uvegben ecsettel felrajzolod.
Rancos arc: egyel tobb zoldseget,igyal tobb vizet. Egyel tobb sot.
A humorezrek tanulhato.
Epilator eltunteti a szoroket. Kezdd el vegre! En 14 voltam,amikor kezdtem!
Az oltozkodesre es arcplasztikakra kesobb lesz penzed,ha jo melot talalsz. Lehet,h szep vagy,csak nem latod magad szepnek.
Olvasgass neten,h hozzaszolhass bizonyos temakhoz!
Nincs veled kulonosebb baj. Egyedul baratokat/1-1 baratot/bnot majd fogsz talalni,ha eljarsz sportolni vagy mashova.
N/37
Fhú... nagyon jó,hogy ilyen részletesen írtál! Ebből nagyon jó képet lehet összerakni rólad.
16 évesen nagyon nehéz belekezdeni az önfejlesztésbe. Egyszerűen túl fiatal, túl változékony, és legkevésbé sem kitartó ilyenkor méb az ember. De van az a motiváció, ami felülírja ezeket.
Átveszem összevissza sorban, hogy miről mit gondolok, mi a realitás, mik a lehetőségek azzal kapcsolatban.
„Gondolkoztam azon, hogy el kellene mennem pszichológushoz vagy pszichiáterhez, de úgy is az lenne, hogy azt mantrázná, hogy fogadjam el magam, pedig úgy gondolom, hogy ezt nem lehet.”
- picit tisztába teszem ezt a részt: A pszichiáter orvos, és gyógyszerekkel kezel súlyos betegeket. Nem összetévesztendő a pszichológussal, aki nem orvos, és alapvetően tanácsadással segít.
- nem mantrázza ezt, mert azzal nem lehet eredményt elérni. Az iskolapszichológushoz ingyen tudsz menni, ami jó lehetőség érdemes kihasználni. De elsősorban te fogsg kelleni hozzá. Az az őszinteség magadról, amivel itt is írtál. A pszichológus nem fogja megoldani a problémádat, viszont tud neked tükröt mutagni, rá tud vezetni dolgokra, segíti az önismeretedet, segít megérteni a folyamatokat, tanácsod ad. A lényegi munka ebben TE magad vagy továbbra is, ő pedig csak egy amolyan „szakmai koordinátor” aki a tapasztalata és szaktudása szerint próbál a helyes irányba terelgetni.
Belső:
Itt főleg az emberi kapcsolataiddal kezdem.
Nézd csak végig, hogy hogyan veszélsz magadról... Azt kell megértened, hogy ezt nem cssak gondolni fogod magadról, hanem ez kisugárzik rólad mind. A testbeszédeden, a hangsúlyozásodon, a határozottságodon... lényegében minden egyes apró akaratlan mozdulatodon. Tehát ők csak azt tudják gondolni rólad, amilyennek te magad is hiszed magadat. Mert ezt kommunikálod magadról. Ha akarod, ha nem... amíg nincs önbizalmad, amíg nem fogadtad el magad, amíg negatívakat mondasz magadról, amíg a rossz dolgoknak hiszel magaddal kapcsolatban, addig a többieket is arra íréled, hogy ezt higgyék rólad, mert ők ezeket a jeleket tudják olvasni.
(Te is olvasod ezeket a jeleket, látod ki a magabiztos és az ilyenek. Így egyszerűbb megérteni miről van szó. Érdemes testbeszédről olvasni, és megfigyelni másokat ez még érdekes is lehet számodra. Allan Pease-ék munkásságát javaslom. Könnyed anyagok. Alapmű önfejlesztéshez.
- amit még mindenképp érdemes tudni az a személyiségtípusok. Rengeteg felosztás van. Legalapabbal kezdjük. Introvertált-extrovertált. Te előbbi kategóriába tartozol.
Ez az energiákról szól. Az intrók a magukkal töltött idővel töltődnek fel (hobbik, elmélyülés, kreativitáa, stb..), és a komoly lelkitársi szintű kapcsolatok érdeklik őket.
Az extrovertálrakat a kicsapongás, a felszínes csacsogás, a társaság tölti fel energiával.
(Nyilván nem lehet így kisarkítani, senki sem tisztán ez, vagy az, meg folyamatosan lassan változunk is, denem jellemző, hogy valaki átbillen a túloldalra) itt szükségletekről van szó. Ha a szükséglet kielégol, akkor az feldob, energiát ad.
Ebből azt érdemes megérteni, hogy akit látsz „népszerű” társakat, azok azért ilyenek, mert nekik ez a belső késztetésük, ők erre vannak motiválva a személyiségük miatt. Azért tudnak jól kommunikálni, mert pici koruk óta ezt gyakorolják. Viszont a büdös életben nem lesznek alkalmasak arra, hogy igazán mélységében elmerüljenek egy témában, vagy egy kapcsolatban, vagy egy barátságban...
Mi.degyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Tehát míg a többieket kielégíti az, hogy haverkáik vannak, de megazámolhatatlan, illetve bekamuzzák egymáanak és maguknak is, hogy mennyire „legjobb barinők”, addig ennek a valóságban semmi alapja nincs. Csak felszín! És amikor a testbeszédet tanulmányozod, akkor ez bazijól látszik majd rajtuk. Szóval semmi irigylésre méltó nincs bennük, mert csak használják és kihasználják egymást a népszerűség oltárán. Könnyen lehet, hogy ők is hozzád hasonlóan a depresszió, bulímia és a többi szélén állnak, egyszerűen csak bazijól tudják rejtegetni ezeket a dolgokat, mert ők már tudnak hazudni maguknak.
„Nem tudom megvédeni magam senkitől sem.”
- persze, hiszen semmi önbizalmad. De nem is másoktól kell megbédened magadat tehát, hanem saját magadtól, a saját hitedtől.
„Nincs humorom.”
- de van, biztosan. Ez nem kérdés. A humor csak intelligencián múlik, neked pedig az írásod szerint megfelelő van belőle 🙂 más kérdés, hogy sosem volt alkalmad annyit kommunikálni, hogy elő tudd adni magadat, a humorodat. Makd alakul... sok tanulás kell hozzá, és mégtöbb gyakorlat.
„Nem tudok senkivel se olyan kapcsolatot kialakítani, hogy abból bármilyen barátság is kialakuljon.”
- tehát igen, ez az, hogy egyszerűen sosem tanultad, és sosem tapasztaltad azg a kommmunikációt, amivel ezt elérheted. Nem tudsz jelenleg olyat nyújtani a többi embernek, amivel ezt elérheted, viszon ezen nagyon is lehet változtatni, és bármilyen célt elérhetsz.
„Vannak haverjaim, de azok csak haverok. Nem hívnak sehova se.”
- ugye most már tudod... nem hívnak, mert olyannak látnak, mint amilyennek te HISZED magadat. A hiteden kell változtatni majd elsősorban.
„Ha kettesben vagyok valakivel, akkor azért nem tudok megszólalni, mert ketten vagyunk, és nem jut semmilyen téma az eszembe, vagy ha eszembe is jut, akkor beszélgetünk róla pár percet, és utana néma csönd. Ha többen vagyunk, akkor meg azért nem tudok beszélni, mert általában nem tudok hozzászólni a témához.”
- erről is beszéltem tehát. Nincs gyakorlatod ezt lehet tanulni. Talán itt javasolnék egy könyvet. Ennek a lényege, hogy ez úgy ragadja meg a dolgot, hogy „hogyan legyél másoknak szimpatikus, hogy közben önmagadat adod”.
Öhhmmm... 🤔 demarais,white - első benyomás
Nem szentírás, de rávilágít sok dologra.
„Nem tudok hülyéskedni a társaságban, vagy ha hülyéskedek is, az általában rosszul sül el.”
- tapasztalat hiányában risszul kommunikálsz. Kell a tapasztalat, az pedig csak az ilyen gáz szitukból lesz. Hozzá kell szokni. A lényeg a folyamatosság! Ez egy nagyon hosszú folyamat... évek. Mindig ki kell mozdulni a KOMFORTZÓNÁból, egy kicsit, és folyamatosan lehet tágítani. Nem érdemes sokkterápiát alkalmazni.
„Nem vagyok érettebb a társaimnál, csak engem a komolyabb témák érdekelnek leginkább.”
- ez egy jó meglátás. Később mindent képes leszel ilyen semleges és reális módon megfogalmazni magaddal ez a cél, hiszen így sem másokat nem nézel le, sem magadat.
Élet:
„Mivel egyszerű baráti kapcsolatokat nem tudtam eddig még sose kialakítani, ezért még nem volt párkapcsolatom és nem is lesz.”
- lesz kapcsolatod, amint alkalmassá teszed magadat rá.
„Sosem voltam buliban, részeg se voltam, emiatt (és mert nem volt párkapcsolatom, csókolózni se csókolóztam) mindig kapom a lesajnáló pillantásokat, ami egyrészt ciki, másrészt nagyon rosszul esik.”
- nem tudom, hogy hiányzik-e bármi ezek közül, de majd bepótlod akármikor az életed során. A lényeg az, hogy varáti társasággal érdemes 🙂
A társadalmi elvárásoknak pedig sosem kell megfelelni. Alapvetően extrovertált többségű a világunk, ezért olyan sivár és felszínes. Majd megtanulod leszarni az ilyen buta véleményeket.
„Lány vagyok, de utálok lány lenni.”
- inkább önmagad utálsz lenni, de majd megtanulod szeretni magadat. Hogy miért? Mert nincs más választásod!!
„Én legtöbbször nem vagyok laza, "komoly" dolgokról szeretek leginkább beszélgetni és olvasni (abortusz, szülés, műtétek, házasság, szex, gazdagság, szegénység stb.), ami az én esetemben nem túl szerencsés dolog, mert a többiek nem ilyen "komolyak", mint amilyen én vagyok.”
- ez a tipikus introvertált személyiség. Vannak bizony introvertált társaid még. Eltűnnek a tömegben, olyanok, mint te. Azért tűnik úgy, mintha nem lennének. Te is úgy tűnsz nekik, mintha nem lennél. Ideje tudatosan észrevenned őket! Az ő társaságukat érdemes keresni 🙂
Külső:
Ez az a rész, ahol nagyrészt az elfogadás marad tényleg. A genetika egy lottó... vannak nyertesei, vannak vesztesei. Abból kell főzni, ami van.
Persze vannak orvosi dolgok, lehet hazudni magadnak meg a világnak, de amíg a belsőd ehhez nem nőtt fel, addig nincs értelme belekezdeni sem, mert mindig lesz valami, ami nem tetszik (és így születnek az barbie baba műnők). Amikkr meg már rendben vagy belsőre, akkor már nincs szükség ezekre a beavatkozásokra 🤷♂️
- ami mindenképp ajánlott a sport. Csak jó oldala van, minden szempontból. Egészségessé tesz, javítja a testedet, javítja az önbizalmadat, és még új embereket is megismerhetsz általa. Teljesen mindegy, hogy mit választasz. Lehetőleg csoportos. De edzőterem is jó. Mindenképp vezényelt edzést javaslok. Nagyon megkönnyíti, hogy nem kell gondolkodnod semmit, hanem csak csinálod, amit mondanak, amit tanítanak.
Minden folyamatban segítségedre van tehát. Sport!! Amit még intróként tudok javasolni, ami a lelket is helyreteszi: bicajozás, túrázás. Akár egyedül (bár egy 16 éves lánynak lehet nem kéne egyedül mennie erdőbe meg ilyen helyekre).
Ezzel nagy összefüggésben van az étrend. Alapvetően mindenkinek a szálkásító étrendet javaslom. Tehát nincs: feldolgozott szénhidrát (fehér liszt, cukrok), zsír.
Helyette sok fehérje és rost (zöldség, gyümölcs, vitaminok miatt is). Gyakorlatilag magadra kell főzzél. Na most ez tudom mennyire megoldható, ha anyu vásárol be, semennyire... lehetőségekhez mérten. Jó esetben út is rá tudod venni az életmódváltásra (életmódváltó klubok nagyon jók 🙂 )
- Alapvető higiéniára figyelni kell. Ahol nem kéne szőrősnek lenned, ott az IPL szőrtelenítés lehet megoldás. Ez is segít jobban érezned magadat. Ez ma már fontos valóban, mindenkinek. Érdemes kozmetikushoz menni ezekkel. Szemöldököt is gyönyörűen meg tudja formázni 🙂 természetes igényesség elérése jó cél lehet.
Furcsa, hogy ezek után ezt mondom... van egy olyan része a dolognak, hogy mi az, amit egyszerűbb belsővel megoldani, és mi az, amit lehet mégis külsőségekre hagyni. Egy pár perces szőrtelenítésnél egyszerűbb a külsőségekre hagyatkozni. De látod voltak azok a nők, akik szőrösek akartak lenni, és azzal szereztek hírnevet, hogy direkt megnövesztették a lábszőrüket. De az önbizalmuk maraft az egekbén, mert hittek magukban. És emiatt sok férfinak továbbra is vonzóak maradtak (mondjuk soknak pedig már nem 😃 ennek ellenére sem. )
-öltözködés az intrók egyik részének borzalmasan megy. Totál semmi érzékük hozzá. Ez nem megy máshogyan, minthogy segítséget kérsz.
Az önbizalomnak fontos, hogy olyan ruháid legyenek, amiket te is szeretsz... őőőhhh... nehéz dolog mert ez pénz, de jó dolog kísérletezni, megtalálni a határaidat. Olyan ruhákban kell lenni, amiben jól, kényelmesen, és önmagadnak érzed magadat. Testbeszédre visszautálva... már maga az öltözék is egy hatalmas kommunikáció magadról, a belsőd hitvilágáról.
Mi az, ami ezt az egészet átfogja, amivel mindent a helyére lehet rakni?
Az alapvető nyitottság érdeklődés és tenniakarás a változás iránt. Ha valamit tudni szeretnél, akkor utána kell nézni!! Internet, cikkek, könyvek, idegennyelven és magyarul.
- Ami szemlélet pedig mindent tisztázni fog végül magadról, és minden más emberről az az ASSZERTIVITÁS. Ez alapvetően kommunikáció. De nem csak emberek közti, hanem a saját magaddal való kommunikáció is. Mindent megérthetsz vele, ami benned zajlik. Az érzéseidet fel fogod tudni ismerni, és hozzájuk tudod társítani a szükségleteket. Amint ezt felismered, már átlátsz mindent. A pszichológus is többnyire ezt használja. Ez lesz a legnagyobb segítség. Ezt tanuld meg, erről is van több könyv, nagyon javasolt!
- szóval ezzel fogod tudni az önismeretedet fejleszteni, ezzel fogod felismerni a viselkedésmintáidat, megérteni, hogy mit gondolsz rosszul, és felül fogod tudni írni jóval.
- vannak jó kommunikációfejlesztős praktikák. Nyilván manapság baziegyszerű szóban, ismeretlenekkel cseverészni, és így fejlődni. Így lehet gyakorolni a tanultakat a legkönnyebben. Ott a tükörbe beszélés és a videózás lehetősége is. Ezek is sokat fejelsztenek. Aztán a következő szint a rokonok, barátok, ismerősök előtti gyakorlás, végül pedig az ismeretlenekkel élőben...
Szóval ha ezt az egészet komolyan gondolod, hogy te változni akarsz, szeretnél önismeretet szerezni, szeretnél elfogadó lenni magaddal, szeretnél megtanulni egy elfogadható szinten kommunikálni, tehát úgy összességében szeretnél az ÉLETHOSSZIG TARTÓ ÖNFEJLESZTÉS irányába lépni, akkor annak a kezdeti része egy nagyon hosszú szakasz lesz. 2-4 év legalább. Ennyi idő, hogy utólérd magadat, jó képet alakíts ki magadban magadról, és függetlenedni tudj a többiek véleményétől.
Nincsen ebben semmi „de!”, nem lehet kifogás. Ugyanakkor mindent meg lehet kérdőjelegni, és lehet keresni jobb megoldást. Ebből lesz fejlődés.
Hajrá!
Kérdésed van, írj!
Elütésekért elnézést!
Szép napot! 🙂
Annyira rendes emberek vagytok de komolyan,nagyon örülök neki hogy ti ilyenek vagytok.🙂
Próbáltam volna valamilyen tanácsot adni de a 4-válaszoló nagyon is túl szárnyalt.
4#Engem megyőztél,igaz én pont az ellenkező nemből vagyok de teljes mértékben igazad van mindenben,így ismeretlenül merem állítani hogy tőled ha lenne rá lehetőségem biztosan szeretnék tanulni,komolyan mondom fel dobtad az egész napomat, nagyon szépen köszönöm! 🙂
Esetleg arra tudsz valami módszert hogyan maradjak nyugodt és pozitív minden helyzetben?
De a társaságokban is mindig cikinek érzem magam. Ha mondok valamit, általában nem figyelnek rám, nem is szólnak hozzá a mondandómhoz.
Úgy kezelnek sokan, mintha leprás lennék.
Egyik baráti körhöz se tudok csatlakozni soha.
És az ilyeneket nem lehet tanulni.
Meg ha lehetne is tanulni a barátkozást meg a humorérzeket, akkor én egy nyomorék vagyok, mert másnak anélkül is megy, hogy tanulná.
A szemöldök rajzolás meg az alapozó azért rossz ötlet, mert izzadós vagyok alapból. És minden nap van tesi, és elkenődne az egész.
Majd egyszer találni fogok valakit.... aha.... persze.. Ezt mondd annak, aki tud beszélni a fiúkkal vagy vannak fiúbarátaik. Engem észre se vesznek.
Nem egyszer volt már, hogy megjegyzést tettek rám, hogy hogy nézek ki.
Volt olyan, hogy elmentem egy fiúbanda előtt. Az egyik utánam kiabált, hogy: Tetszel a Zolinak! Erre ilyet szól az egyik (gondolom Zoli lehetett): Fúj! Hülye vagy? Hát nem látod hogy néz ki?
Meg volt olyan, hogy az egyik osztálytársammal mentem a buszmegállóba és megállította őt egy fiú, mert neki tetszett. Erre mondta az osztálytársam, hogy neki van barátja stb. Erre ilyet szól az a fiú: Tőlem nem tudja meg senki, hogy beszéltünk. Szerintem ez se mondja el (ezt ram értette). Úgy mondta az 'ezt', mintha egy darab sz.a.r lennék. De engem amúgy észre se vett.
Meg mindenki meséli, hogy fütyülnek utána az utcán, meg megállítják őket. De engem sosem állítanak meg, sose dicsérnek meg, csak cikiznek.
De ez nemcsak a fiúkkal van így, hanem a lányokkal is.
Novemberbe új osztálytárs jött a mi osztályunkba. Hárman odamentünk az új lányhoz. A másik két lánytól megkérdezte hogy hívják őket, meg hogy angolt vagy németet tanulnak. Engem meg se kérdezett. Ott álltam és inkább elmentem, mert hozzám se szólt. Még a nevem se érdekelte. Semmi.
Ez is rohadtul rosszul esett. Ezek után mégis hogy a rohadt p.i.csába és hogy a k.u.rva életbe legyen az embernek önbizalma?
Magamat is utálom meg a nememet is. Gyűlölöm magamat, mert lány vagyok. Gyűlölöm a menstruációt, a sok sztereotípiát, az elvárásokat, és azt, hogy bármi baleset van a szexben, annak a következményeit (akár abortusz, akár nem) csakis kizárólag én viselem.
Undorodom magamtól. És úgy érzem, van is miért.
Figy, ez az önbizalmon múlik. Ha azt gondolod, hogy csúnya vagy, akkor mások is azt fogják. Mert amit gondolsz, magadról olyan kisugárzásod lesz. Nem hiszed, de ez így működik.
Amúgy biztosan nem is vagy csúnya. Na én csúnya vagyok. Múltkor voltam a boltba és egy nő azt mondta a bolt előtt, hogy most már a szabad levegőn levehetem a maszkot. De mondtam neki, hogy nincs is rajtam maszk, nem is volt.
Gyerekkoromban a szüleim fizettek a szomszéd gyerekeknek, hogy játsszanak velem, de még így is győzködni kellett őket, hogy nem harapok, nem eszek meg senkit.
Egyszer voltunk olyan állatkertben, ahol vannak tasmán ördögök is. Ezek amikor megláttak mind odafutottak és követtek amerre mozogtam mert azt hitték, hogy közéjük tartozok.
Amikor megszülettem, az orvos sírt fel, nem én.
Ezekből a kifogásokból csak önbeteljesítő jóslatok lesznek. Első, amit el kell kezdeni, hogy ilyeneket sosem mondhatsz magadnak!! Csak nézd vissza az írásaidat, és gondolkodj el rajta, hogy hogyan érezné magát egy másik ember, ha ezeket neki, róla mondanád. Ez így nem jó. Ne bánj magaddal így, ahogyan másokkal se bánnál!
Dicsérd magadat! Ha hiszel bennük, akkor azok is önbeteljesítő jóslatok lesznek. Furcsa, de ez ilyen. Hinni kell magadban. Tükör előtt nagyon jól lehet gyakorolni a kommunikálást. És magaddal is beszélgethetsz. Én nem szeretem az ilyet, de működik!! Ezt nem én mondom, hanem tudományos tanulmányok.
Néhány észrevétel:
„másnak anélkül is megy, hogy tanulná.”
- Ezt miből gondolod. Dehogynem tanulják! Méghozzá folyamatosan kisp🤭csös koruktól kezdve. Tapasztalati úton tanulják ezeket. Extrovertáltként nekik ezekre szükségük van, belső késztetés, hogy elmászkálnak anyutól, izgágák, szökősek. Már itt tanulják az idegenekkel való kommunikációt, a kíváncsiságuk után futnak.
„sosem állítanak meg, sose dicsérnek meg, csak cikiznek.”
- egyrészt persze, hogy nem, mert nem vagy olyan, amiért ezt tennék. Másrészt nem is dolgok. A te dolgod tenni azért, hogy elérd ezt.
„hogy a k.u.rva életbe legyen az embernek önbizalma?”
- semmiképp sem másokból. A pozitív visszajelzés jó. De az csak visszajelzés arról, hogy milyen önbizalmad van, és ezt hogyan kommhnikálod. Ha ki tudod elégíteni mások szükségleteit (társaság iránti igény, és ilyenek), akkor szimpatikusnak fognak találni. Ilyen egyszerű. Ez tanulható.
5-ösnek:
„Esetleg arra tudsz valami módszert hogyan maradjak nyugodt és pozitív minden helyzetben?”
- nyugodtságban nem merek mondani semmit, mert én alapjáraton ilyen vagyok. De alapvetően az ignorálás, a szituációból való kibújás nagyon jó. Később pedig higgadtan lehet rendezni a dolgokat.
Pozitivitás az teljes mértékben gondolkodásmód. Asszertivitáshoz tudom kötni. Ha ismered azt, hogy amit érzel, azt milyen kielégítetlen szükségletedből táplálkozik, akkor azt lehet célként meghatározni. Innentől nagyon jól lehet tervezni, és nagyon jól el lehet hessegetnibazokat a dolgokat, aminek semmi helye nincs ott.
Pl magányt érzel. Mihez köthető ez... van család, barátok, akkor... párkapcsolatra vágyhatsz csakis. De nem jön össze, mert visszautasítanak. Így már elkeseredettséget és magányt is érzel, mert szükséged van a árkapcsolat jrlentett dolgokra (intimitás, összetartozás, szex, stb..). Mi a teendő?
Szükségletmeenedzsment!
Nem tudod elérni ezt a célodat, nem tudod kielégíteni ezt a szükségletedet,de ez nemnjelenti azt, hogy egyfolytában ezen kell rugóznod. Attól még vannak más szükségleteid is. A legalapvetőbb víz-ételtől-biztonságtól mindenféle társasági, önmegvalósítási szükséglet. Tehát egyszerűen ilyenkor a párkapcsolatot hátra kell rakni, és más szükségletekkel kell foglalkozni. Jó eséllyel ezek olyan dolgok is lejetnek, amik később segíthetnek párkapcsolatot találni is. Mert szükséged van társaságra, akkor embereket kell megismerni, találkozni, és máris megismersz egy rakat új embert. Vagy lehet menni tanfolyamra, mert önmegvalósításban lépnél előre, ott is új emberek, stb... Vagy itt a kérdező esete, akinek a legalapvetőbb kommunikációs stratégiáktól kezdve kell tanulnia a dolgot.
Annyira együttérzek veled. Hasonló a helyzetem nekem is, szőrös vagyok(mellkas, fenék, erős intim szőrzet, az egész karom, lábam, az arcom, a hátam, vállam, nyakam és meg a fülemenem is van...), rengeteg striám van (fenék, comb kívül és belül, mell, hát, térdhajlat, csípő), nem vagyok elhízva viszont az alakom formátlan. A hajam kész katasztrófa, vékonyszálú és ma kiderült, hogy van egy pár ősz hajszálam is. Ráadásul a fülem nagy és kiálló is, így a hajam se takarja el, az arcbőröm meg kész katasztrófa, az egész tiszta mitesszer és pattanás, már a nyakam, tarkóm, fülem mögött és a vállam is. (Gyógyszert szedtem rá hónapokig, előtte meg kozmetikushoz jártam kb fél évig, rohadt nagy pénz kidobás volt és még rosszabb lett minden) A fejem pedig még alapból is csúnya, és rettentően izzadós vagyok, a fenekemnél, hátamnál, hónaljamnál és a fejemnél nagyon durva, egy edzés után úgy nézek ki mint aki zuhanyozot, míg máson meg se látszik...
Mostanában itthol edzem és próbálok egészségesebben enni (kevés nasi, több zöldség, gyümölcs és hús), valamennyire segít az önbecsülésemen de nem sokat. Ma, hogy kiderült ez az őszhajszálas dolog sírva fakadtam, már nem csak amiatt is, hanem ami úgy felgyülemlet bennem, hogy hiába küzdök még ez is. A reményt nem adom fel, igaz most megcsappant de még van egy kicsi afelé, hogy egyszer képes leszek elfogadni önmagam. Kívánok neked is minden jót és találd meg magadban a szépet, hozd ki magadból a legjobbat!
18/L
18/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!