Ti mit tennétek a helyemben?
Megpróbálok röviden és tömören fogalmazni.
Előre szólok, hogy nem sajnáltatni akarom magam, nem azért írom ki a kérdést, hanem csak kíváncsi lennék másoknak mi a véleménye.
Most 22 éves fiu vagyok. Apám alkoholista (jelenleg kórházban) anyám enyhén fanatikusan vallásos.
A szüleim elváltak még 14 éves koromban, azóta anyámmal és a testvéremmel élek.
Amikor középiskolás lettem fogalmam sem volt, hogy mit csináljak.
Így végülis szereztem egy szakmát ráépüléssel amit gyűlölök és soha nem fogok benne dolgozni. Elcsesztem 5 évet az életemből csak erre, amit szörnyen megbántam.
Elvégeztem az érettségit, voltam tanfolyamon is, a tanfolyamból és az ösztöndíjjakból összespórolt pénzem anyám mindig elkéregette, azzal hogy "majd visszaadom" én hülye meg oda is adogattam neki, valószínűleg soha nem kapom vissza...
Ezen felül még vetetett fel velem hitelt is amit azóta se tudtam kifizetni és már végrehajtónál van az ügy.
Neki összesen kb 10 millió forint adóssága van, szerintem esélytelen hogy visszafizesse, mert az albérletet is alig bírja fizetni havonta.
Jelenleg nem tudnék dolgozni sem, mert közbejött egy betegség, és pár hónap múlva megműtenek.
Talán annyi szerencsém van az életben, hogy most két szakmát tanulhatok és végezhetek el egyszerre amit nagyon szeretek csinálni.
Időközben kialakult nálam egy szorongás, szociális fóbia szerű dolog is, nem érzem jól magam bárhova is kell mennem.
Úgyhogy kb ennyi, 22 évesen se egy valamire való szakmám, se munkám, se pénzem, se barátnőm, csak tartozásom és betegségem. Úgy érzem, hogy az életem egy vicc és mostanában egyre többször gondolok arra, hogy inkább véget kellene vetni az egésznek.
Az értelmes hozzászólásokat előre köszönöm mindenkinek!
Mintha az én életemet írtad volna le...
Engem már 2x műtöttek.
Engem is lehúztak,hitel van a nevemen, de ami végrehajtás alá került azt kifizettem. Kimentem külföldre, kifizettem anyámék tartozását, raktam félre pénzt. Azóta itthon vagyok, párommal élek, szüleimnek egy forintot nem adok már. Az életem sínen van, csak ki kellett kerülnöm a szülői házból hozzá.
Te is költözz ki pár évre a műtét után, hidd el jót fog tenni az önállóság!
Egy rakàs mindent tanultal!
Nem leszel alkoholista
Te tàmogatni es nem lehuzni fogod a gyermekrid
Nem fogsz hitelekbe belemenni hanem magadnak teremted elö ami kell
Értékeled a tanulàst
Egy rakàs minden van benned amivel igazi ffi es majdan apa leszel. Élj vele.
Amugy meg mindenki azzal kezdi hogy azt javitja ki amitva szülei elcsesztek.
En is. Csak en màssal szivok. Ennel azert joval kemenyebb dologgal.
Nagyon fiatal vagy, úgyhogy azért nem kell aggódni, hogy mos még semmi különös "eredményt" nem tudsz felmutatni.
Kezdj el dolgozni, ahogy lehet majd a műtét után. Akkor lesz saját kereseted. Szerintem már attól is jobban fogod magad érezni.
Én is érettségi, szakmai ötödév után kezdtem dolgozni. Persze tök mást, mint a végzettségem. De mivel nem tudtam még, hogy pontosan mit szeretnék, így dolgoztam és közben alakult az életem és arra is rájöttem, hogy mit szeretnék. Munka mellett tanultam tovább.
Nekem is elváltak a szüleim, apukám szintén alkoholista. Nem tartom vele a kapcsolatot.
Anyukám szerencsére normális. Sajnos az adósság megoldására nem tudok, mit mondani. De hogyan vehettél fel hitelt egyáltalán? Volt már akkor annyi munkaviszonyod?
És soha többet ne tegyél ilyet, akárki is kéri. Esetleg ingyenes jogi tanácsadásra érdemes elmenni ezzel az üggyel. Biztosan van valami megoldás. Egy barátomnak is végrehajtóhoz került, de részletekben fizethette havonta, nem kellett egyszerre kifizetni.
Tudod az élet nem egyszerű, de ne feledd:
TE élsz a saját testedben, te gondolataidat mindig is csak te fogod birtokolni, te magad cselekedhetsz jobb irányba vagy hagyod magad sodródni, ami nem vezet jóra.
Gondolatok és Önmagad megismerése fontos.
A kérdésekre részletesebben is válaszolhatsz magadnak magadban, de amit felvázoltál az alapján írom:
Ki voltál?
Pl egy hibákat elkövető tapasztalatlan, aki adósságba sodorta magát. Befolyásolható kis naív.
Ki vagy?
Testi, lelki gondokkal s adóssággal küzdő, aki karrierben megrekedt. Nem látod a kiutadat.
A kérdés az:
Milyen jövőt szeretnél?
Merj álmodni. Milyen életvitelt, színvonalat szeretnél, milyen testi lelki állapotban.
Kezdj el gondolkodni, hogy amid van mit hozhatsz ki belőle, legyen az pl mihez értés, megtanult dolgok, érzék valamihez...stb
Kutakodj mihez tudnál kezdeni, lépcsőről lépcsőre felfele haladva fellépni arra az útra, ami számodra a megoldást és szebb jövőt biztosítja.
Nekem kb 5 évem azzal ment el, hogy suliból kiléptem a nagybetűs életbe, dolgoztam, utaztam, megfigyeltem (emberektől kezdve önmagamig mindent), kutattam önmagam.
Voltak kritikus pontok.
Képzeld el magad egy szál bőrönddel egy másik országba érkezve, se fedél se munka , hajrá!
Az emberi rosszindulattól kezdve a vacak időjárásig sokszor minden megtalált.
Az emberek rosszindulata pedig tudod honnan fakad?
Önismeret hiányossága és annak következményei, sikertelenség, irigység, élettel való sodródásuk olyan utakon, amik nem kedvükre való.
A sok minden után haza mentem, vállaltam egy gyári melót sos-be.
Akkor kb tudtam mi az amit el szeretnék érni, maga a jövőkép.
Csak az utat nem láttam.
Agyaltam, bicikliztem gondolataimmal, melóban is agyaltam és sokszor ez a mondat futott át bennem:
"Mit csinálok? Mit keresek én itt?"
Hasonlót pár volt kollégától, főnöktől is kaptam.
1.5évet voltam ott.
1 év alatt eljutottam magamban milyen utat szeretnék, a másik fél évben munka mellett logikusan elrendeztem az időbeosztásomat, napi 5 órát szánva a projektemre.
Sok volt a stressz, fáradt voltam lelkileg, testileg. A lelki dolgok melyek akkori munkahelyem rosszindulatú emberek miatt alakult ki...
Nos ráment a gerincem teljes ideghálózatára.
Reggelek:
Be a fájdalom csillapító, nyugtató,minimális hatása után tudtak felültetni az ágyamból.
Változtattam.
Felfügesztettem a projektet, helyette másik munkát kerestem, majd a melómból próbaidős munkába mentem.
Találtam olyat ahol lehet hogy napi több óra, de heti 3 nap és nem robot munka, hanem nyugis.
Felmondtam, az akkori új melóm mellett pedig volt időm, energiám projekt folytatásához, vállalkozás belendítésére és helyre raktam magam testileg, lelkileg.
Vállalkozást akkor kezdtem el papíron, amikor elévült egy gyerekkori telefonos bakim következménye, szintén végrehajtós eset.
Menj el hozzá értő ügyvédhez azzal a papírral, lehet hogy pénzbe fáj, de elmondja hogyan oldható meg ( ha rendes akkor megmondja mikor évül el, de kérdezz rá, ha nem mondja)
Kb minden sorba jól jött ki.
Fel a fejjel és merj haladni!
Mindenre van megoldás csak meg kell találni.
Első sorban önmagad.
Volt hogy ordítva bőgtem a párnába...
Na és?
Vannak akik sok mindent nem tudnak és mondják "jaj, de szerencsés vagy!"
Reakcióm: kinevetem
Válaszom: a nagy büdös ló∆aszt szerencse, nekem se úgy pottyant az ölembe nehogy azt hidd...
Ha valaki pedig papír alapján akarna ítélni, hát... Menne a kukába.
Vannak dolgok ahol beválik s kell a papír, de az nem az az ág ahol alkotok.
Munka, pénz?
Nem is lesz, ha el se kezded.
Ha kell a legalján kell.
Egyenlőre hozd magad rendben.
Lehet a betegségednek is lelki eredetű oka van. A kortizor bárhol képes több módon hatni a szervezetben.
Olvass utána.
Majd helyezkedj el s közben szintén fejben haladj előre.
Nincs az az isten, hogy valaki ne tudjon haladni.
Kivéve a rendkívüli esetek, de gondolom vannak s mozognak a végtagjaid, agyad, szervezeted működik.
Barátnő?
Cicukám, ha tudod hogy gondok vannak azzal az emberrel, aki visszatekint rád a tükörből, akkor szerinted egy RENDES lánynak kellene a negatív kisugárzású boldogtalan fiú, aki nem tud mit kezdeni önmagával?
Ha valaki önmagát se tudja, akkor mi a garancia arra, hogy boldog lenne melletted?
A negatív impulzusok egy jó kedvű kiegyensúlyozott embernek is elrontja a kedvét.
Ezeket nem bántásból írom, hanem tényekre alapozva. (Volt is rá pl ember-ember közti hatásokat nézegetve, de tapasztaltam is milyen hatással van a negatív az emberre)
S itt is visszavezethető minden Önmagunkra.
Minden szál onnan ered.
Amint az agy befogadja ezt az információt és tudatosul az emberben, gyorsabban tud haladni és gondolkodni a jobb irány felé.
Sok sikert és kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!