Ha gazdagok a szüleim akkor szégyelljem?

Az valoban igaz, hogy ezzel nem leszel egyedul valoszinuleg.

De ne szegyelld, biztos fogsz olyan embereket talalni, akiket ez nem zavar, a tobbit meg le kell xarni. Ez ilyen magyar szokas, hogy akinek tobb van, utalni kell.

A hasonló körökben való barátkozás egy kicsit felszínesnek tartom olyan értelemben hogy nem biztos hogy ezt látni valakin. Sok ember akar menőnek látszani, miközben nem is teheti meg magának. Sok olyan ember is van aki megtehetné, de nem teszi. Abból a szempontból viszont igaz, hogy nyilván nem fogok oda enni egy hajléktalanhoz panaszkodni hogy nem tengerpartra néző szobát kaptam a Riviérán. Ezeket a dolgokat tényleg nem mindegy kivel beszélned meg mert nagyon hülyén jöhet ki miközben ő a számláit is alig tudja fizetni.

Azóta teljesen máshogy látom a dolgot amióta külföldön élek. Rengeteg embert ismerek akinek irigylésreméltó élete van, de ha szembetalálkozol vele egy egyszerű embernek tűnik. Nem járnak feltűnő ruhákban, nem járnak menő szórakozóhelyekre. Senki nem mondaná meg róluk hogy nem Horvátországba hanem Amerikába járnak nyaralni, és egy gyönyörű házban él. Van aki szereti a szép ruhákat, órát, ezzel sincs semmi baj. Igazából semmi közünk hozzá, az ő élete. Azt csinál vele amit akar.

Magyarországon sajnos sokkal jobban jellemző ez a fajta irigység. Jó példa mikor ismerős elment New York-ba 1 hétre, jópár beszólást kapott. Pedig ő 2 évig erre gyűjtött. Nem kellene hogy a jómód vagy gazdagság ezzel járjon, csak sok ember gondolkozik úgy, hogy ha neki nincs akkor másnak se legyen.