Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. Mi a te sztorid?

6 éve szeretem az egyik közvetlen kollégámat. Miután fél évig kerülgettük egymást döntöttünk úgy, hogy ennek nem lehet jövője, maradjon inkább csak a jó munkakapcsolat, tartsuk a két lépés távolságot. Azt hiszem később mindketten megbántuk, de ezt már sosem mondtuk ki és nem is fogjuk.

Ő lett volna az egyetlen, aki ha elém áll az esküvőm előtt és megkér, hogy ne tegyem, akkor valószínű sosem mentem volna hozzá a férjemhez.

1. Szerelmes voltam egy pasiba aki meleg volt. Életem első szerelme volt, majdnem 2 évig tartott. Nagyon szenvedtem. Nem sok ember tudott erről.

2. Az első pasimról miután szakítottunk kiderült, hogy pasija van. Biszex volt egész végig, és nem tudtam róla. Annyira szégyelltem ezt, hogy senkinek nem beszéltem erről.

3. Egyszer kikezdtem egy roma pasival annak ellenére, hogy rasszista családból származom.

Nem tudok semmit.

Nem tudom, hogy szeretem-e amit tanulok.

Nem tudom, hogy boldog vagyok-e vagy magamnak is hazudok.

Nem tudom, hogy merre tart az életem.

Nem tudom, hogy hetero vagyok vagy aszex, esetleg biszex...

Nem tudom, hogy közvetetten megöltem-e tatámat (talán ha ott lettem volna, talán ha hazamegyek, ahelyett, hogy a parka sétálok minden ok nélkül).

Nem tudom, hogy a barátaim barátként tekintenek-e rám.

Nem tudom, hogy a nyomást mások helyezik rám, vagy én magamra...

Nem tudok semmit.

Meleg vagyok, a környezetemben ezt mindenki tudja, elfogadják. Viszont azt senki se tudja, hogy néha dugok nőkkel is. :)

(nem vicc)