Félmillió forint tartalékot miért nem tudnak az emberek félrerakni váratlan kiadásokra, főleg a családok esetében? Miért napról napra élnek családos emberek? A felelőtlenség az oka?

50: Akkor képzeld el, hogy egyedül kell fenntartanod azt a lakást, és van már gyereked is, aki veled él.

Persze, sok felelőtlen ember van, sokan nem tudnak a pénzzel bánni. Ezzel egyetértek. De nem mindenki ilyen, aki rossz helyzetben van. Meg eleve mindenkinek mások a lehetőségei. Nem mindegy, hogy valaki milyen családban nőtt fel.

"Kedves" kérdezőnek csak ennyit

„Le style est l' homme même”

Valójában ha 25 évesen főállásban dolgozol, akkor már a saját lakásodat kellene törlesztened és nem egy albérletbe szórnod a pénzt. Erre egyedül, ebben az országban nagyon keveseknek lenne lehetősége háttér nélkül, ezért van az, hogy évekbe telik mire összeszedik az alapot arra, hogy egyáltalán hitelhez jussanak. Családot nem egy másfélszobás panel egyik szobájába fogsz alapítani, szóval felveszed a 25 milla hitelt és törlesztesz 150 felett akkor is amikor az asszony gyesen van, és akkor is amikor kórházi ellátásra szorulsz (alapfizud fele). A netet meg a fűtést oszthatod kettővel, de a vizet, az áramot, a kaját, a tisztálkodó és mosószereket, a gyógyszerek, az egészségügyi és szórakozási cikkek árát szorozd meg annyival, ahányan egy háztartásban éltek. Kérdezz meg bárkit, mit jelent az ingyenes oktatás 😃 minálunk, és hogy kinek mennyibe kerül munkahelyi támogatással bejárni az agglomerizációból. Minden háztartási eszközöd élettartamát oszd el annyival, ahányan használjatok. Minden ingyenesnek nevezett orvosi vizsgálatra számolj 5-15 ezret. Érdeklődj utána milyen az élet gyerekkel autó nélkül bármely vidéki városban, és számolgasd a benzin-, meg az autófenntartás költségeit, vagy legyél végtelenül szerencsés és bizd rá valami rokonra a gyereked ha dolgozni jársz. Figyelj oda, hogy se te, se a másik keresőképes feled ne halálozzon el idő előtt, ne érjen súlyosabb baleset és minden betegségetek párnapon belül gyógyuljon.

Valójában ha nincs semmilyen szülői segítseged 30 éves korodra jutsz el addig, hogy legyen egy 10 millás alaptőkéd, és ha erre beígérsz még néhany gyereket akkor áll szóba veled egy bank. Ha nem ígérsz gyereket, de a másik felednek is van 10 millája, akkor az agglomerizációban használt lakast vehetsz 30-40 milláért, vagy vilagvégén házad 25-ért, de ezekre nincs kamatkedvezmény, vagyis többet fizetsz vissza mint egy új építésű bármire, és bejátszik mellé pármillás felújítás, ami egyet jelent a még több hitellel. Még ha a "semmire" (ami több év tanulás, munka, és mellette állandó megtakarítást jelent) bevállalod a gyereket 30 évesen, akkor éppen annyival meg fog támogatni az állam, hogy hónapról hónalra ugyan, de eléldegélj. Nem lesz mindig félretéve plusz félmillád, de a saját ingatlanodat fizeted, és a családodért dolgozol. Ha ennél okosabb akartál volna lenni, 16 évesen munkásszállóra mentél volna és minden pénzed lakáselőtakarékossági lehúzásba toltad volna, de legalább mostanra egy saját lakást törlesztenél valami peremkerületben, amit 30 évesen kiadhatnál és abból fizetnéd a házad törlesztőrészleteit.

Ez necces kérdés, mert mindenki könnyen kiakad és szélsőségesen nézi a dolgokat.

Vannak, akik jól keresnek és vannak, akik kevésbé. Akik jól keresnek, azok félretesznek, akik nem, azok nem. Ehhez jön még hozzá, hogy sokan nem gondolják át a pénzügyi kérdéseket és rengetegen úgy panaszkodnak, hogy nincs pénzük, hogy nem is tesznek azért, hogy legyen.

30-40 ezret sok helyen nem lehet félretenni, de egy 10-est simán. Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik össze-vissza szórják a pénzt, aztán panaszkodnak, hogy nincs nekik. Van közöttük olyan, aki havi 50.000 feletti összeget iszik el és sokan rengeteget cigiznek. Konkrétan anyámnak is van hitele a házra, amit kifizettem volna egy összegben neki és ő is már spórolt rá, de nem akarta. Inkább fizet még 2 évig összességében több pénzt... Most erre mit lehet mondani?

Azt vedd már számítasba, hogy a ketten elhéderelünk egy albiban két éve, meg az igazi önálló élet nem ugyanaz. Egy par éve én is elköltöztem albiba a párommal, meg az ő legjobb baratnőjével. Mi is három felé osztottunk mindent. Így nagyon buli volt az egész, tudtunk félrerakni, koncertekre járni, "szórni a pénz".Aztán jött a szar, a legjobb barátnő meglopott minket, aztán lelépett, barátnőmnek a tanulásra kellett koncentrálnia, így az lett a vége, hogy az en nyakamba szakadt az albérlet, meg minden egyéb költség. A félretett pénz elfogyott, és hónapról-hónapra éltünk.végül kimásztunk belőle, de az nagyon rossz időszak volt.

Majd ha veled is történik valami hasonló, vagy neadj isten hosszabb betegség, munkahely elvesztése, akkor gyere vissza majd pampogni, hogy milyen könnyű többszázezreket félrerakni. Addig pedig örülj, hogy te ilyen szerencsés gyerek vagy.