Melyik nem tagjai is a rosszindulatúak?

#11 Magas azoknak a válaszoknak a százaléka,amikben a válaszadó leírta hogy a személyes tapasztalatai ellenére nem hiszi, hogy általánosítani kellene, míg azok le lettek pontozva akik csak benyögték, hogy a másik nem egyértelműen bunkóbb.

A nők azok akik többségében próbáltak racionálisak lenni, a ferfi válaszolók között meg volt aki nem is fejtette ki a válaszát, csak benyögte hogy a nők bunkók, a másik meg kész áldozatkomplexus összeesküvés elméletet gyártott arról, hogy a nők hobbiból aláznak meg férfiakat (még #12 volt a legnormalisabb)

Szóval magyarázd el kérlek hogy miért is vet negatív fényt a nőkre a pontozás, mert én pont, hogy ellenkezőleg látom.

Mindig irígykedem egy kicsit, amikor a férfiak írják le, hogy hogy "bántották" őket a nők.

10ből 9szer ezek kimerülnek abban, hogy a lányok nem randiztak, vagy barátkoztak velük, hanem levegőnek nézték őket, vagy ha beszélgettek, akkor nem csacsogtak angyali mosollyal az arcukon, hanem próbáltak minél hamarabb lelépni, vagy néha-néha, szökőévente egyszer bunkók voltak velük, vagy pletykáltak róluk.

Ezzel szemben az én rossz tapasztalataim a fiúkkal gimi végéig kb úgy néztek ki, hogy rendszeresen megaláztak akár vadidegenek előtt, vagy odahívták a számomra idegen haverjaikat és velük együtt (volt, hogy pl a neten); elvették az önbizalmamat olyan dolgokkal kapcsolatban, amiket éppen szerettem magamban, elérték, hogy semmibe ne merjek belekezdeni, mert úgy éreztem, hogy úgyis csak újabb piszkálódások célpontja lennék vele (egy évet kellett halasztanom gimi után, mert egészen konkrétan nem mertem egyetemre menni... oh, emlékek) elérték, hogy ne merjem kifejezni magam, annak ellenére, hogy amúgy kreatív személy vagyok, elérték, hogy a normálisabbak se merjenek velem barátkozni, mert onnantól ők is kaptak volna a ba szogatásból, márpedig így alig volt valaki, aki átsegített volna ezen az időszakon.

És végül elérték, hogy a huszas éveim egy az egyben rámenjenek a harcra, hogy ezt a szorongást, ami az életem minden létező területén jelen van, nem csak társkeresésben próbáljam végleg legyőzni, és teljes életet élni, míg ők azóta boldogan élik mindennapjaikat (van akinek már várja a közös gyereküket a menyasszonya :)) és már alig emlékeznek rám, ha emlékeznek egyáltalán.

Egészen biztos vagyok benne, hogy szar érzés megélni ha levegőnek néznek, miközben milyen jó lenne ha mindenki a másik barátja (sőt, talán akár szerelme is!!!!!) lehetne, de basszus... Nem tudok mást tenni, mint irígykedni :)

Férfi vagyok,kaptam már hideget-meleget mindkét nemtől.Van,aki meg mást tapasztal,ez ilyen dolog.

14-es,ez is olyan,engem már ütött meg nő,csak úgy,mert idegbeteg volt,és ne kis pofonra gondolj,nagydarab nő ököllel megütött.Meg próbálták a kis b@szatlankák elvenni az önbizalmam ugyanúgy,mint neked a fiúk.