Az álmodozás lehet káros?
Már körülbelül hatéves korom óta (nagyjából a Harry Potterrel kezdődött) minden filmbe és sorozatba, amit nézek, vagy könyvbe, amit olvasok, beleélem magam, de úgy, mintha én lennék a főszereplő, és emberek, akiket szeretek, kvázi úgy nézik, mint egy moziban, együtt. Igazából jól tud esni, hogy aggódnak értem (vagyis a fejemben kitalált énemért), ha valami rossz történt, örülnek nekem, satöbbi. Esténként is ezeken szoktam gondolkodni. A fejemben rendes családom is van, rendesen megvannak a tagjai, a nevük, az életkoruk, az, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz...
Nem merek erről beszélni pszichológusnak, félek, hogy kellemetlen lenne elmondani. Elég traumatizált gyerekkorom volt, és a mostani életem se épp kellemes (19 éves lány vagyok), lehetséges, hogy ez a kiváltó oka ennek?
Én is néha bele élem magam dolgokba ha ott lettem volna mit adtam volna a dolgokhoz, vagy én másképp csinálnám, szóval én kicsit kreatívában kezelem dolgot és néha még azután is forgok rajta ha leállt a film, de szerintem ez nem vészes, nem mosódik össze képzelet a valósággal.
Lehet megtanultál be menekülni képzeletedbe, hogy elmenekülj negatív élményektől gyerekkorod óta, de az unalom, és ingerszegény élet is oka lehet ennek, hogy bevonzón valami film, vagy könyv magába.
Nincs ezzel semmi gond, beszélj erről nyugodtan akárkivel akiben megbízol és közel érzel magadhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!