Tényleg ezt érdemlem? Miért nem érdemlek meg egy megbocsátást?

Emberfüggô a dolog nemtudhatod hogy pont mivel vàltottad ki nàla..vagy idô vagy ennyivolt

Èn pl a testvèremre vagyok olyszinten megsèrtôdve hogyha tèrden màszna a gyerekeivel mert az asszony elhagyta stb ès jönne hogy bocsàssak meg neki akkor rùgnàk bele a legnagyobbat ès hagynàm szenvedni,örömmel nèznèm

Érdekes lenne tudni, hogy mit jelent, hogy rosszul bántál vele.

Mennyire, stb.

A saját példám jutott eszembe. Nekem is volt egy igaz barátnak gondolt cimborám. Annyira egymásra voltunk kattanva, két srác, hogy már a hátunk mögött a szexuális orientációinkat is kezdték megkérdőjelezni.

Heti 3-4 közös edzés, heti 1-2 bulizás, kajálások, napi 50-60(!) viber üzenet. A testiségen kívül (mert egyikünk sem meleg) de már-már szerelmi szintű lelkület volt a dologban. Bő másfél-szűk két évig tartott a dolog, de a srác egy idő után totálisan a nárcisztikus személyiségzavar jeleit mutatta. Miután úgy érezte, hogy engem behálózott, mint barátot, elkezdett alázgatni, kritizálgatni, manipluátorkodni. Én nagyon nagyon sokáig tűrtem és mindenért magamban kerestem a hibát, ha netán összekülönböztünk. Majd amikor egyre felvilágosultabb és egyben kritikus is lettem vele, akkor elkezdett bunkózni, kötekedni, majd egy mondvacsinált műbalhé után letiltott mindenhol.

Mivel az elején tényleg úgy festett, hogy szinte lelki társak vagyunk (még nyaralni is ketten mentünk, meg megbeszéltük a nőügyeket, tanácsokat adtunk egymásnak, véleményeztük azokat a csajokat, akik egyik egyikünknél landoltak stb) számomra nagyon fontossá vált az a barátság és a srác nagyon visszaélt a bizalmammal. Hatalmas csalódást okozva ezzel. És a végén tényleg egy blőd baromsággal veszekedést akart provokálni, csak én nem szálltam be a játszmájába. Ő annyira bedurrant, hogy hülyét csinált magából és inkább tiltott.

Namost mivel tényleg maradandóan elrontotta a bizalmat, ő is hiába keresne meg, bár 2014-2016 között a legjobb barátok voltunk, én sem engedném vissza a köreimbe. Nem állnék szóba vele, nem is reagálnék a megkeresésre, vagy ha nagyon jó pillanatomban találna meg, akkor maximum a bocsánatkérést elfogadnám, de programokat, találkozókat aztán sem.

Tehát nézz magadba, mivel gázoltál a barátod lelkébe. Nem kell utálni magadat, de viselned kell méltósággal, ha a korábbi dolgok következménnyel járnak.

Az ember hibázik!

Lènyeg,hogy Isten megobcsát!