Milyen volt gimibe az első napotok?

(nyolcosztályos gimi)

11 éves és nagyon visszahúzódó és félős kissrác voltam. Nagyon be voltam sza.rva az új suliban, régi barátaim nem jöttek velem. Szerencsére voltak páran a régi sulimból, évfolyamtársak akiket látomásból ismertem, így mögéjük egy üres padba ültem, asszem utolsó előtti volt, nos így nem tűnt annyira magányosnak a helyzet. Úgy emlékszem az első nap osztályfőnöki órákkal zajlik(zajlott), hát elég nemjó volt. Az osztályfőnök sokszor beégetett, mert halk voltam és már-már sírás közepette feleltem a megválaszolhatatlannak tűnő kérdéseire pl.: Mi édesanyád leánykori neve?.

Aztán felkeltettem egy cserfes lány érdeklődését és pár szót váltott velem, majd másnap tesin, foci közben a kispadon ismerkedtem meg egy hasonlóan csendes sráccal és így tovább mindenkivel.

A visszahúzódó lánnyal is próbáltak barátkozni a többiek, de ő nem viszonozta annyira a kezdeményezést.

Dogákat? 9 év távlatából nehéz visszaemlékezni, de azt mondanám, hogy az első héten már biztos írtunk szintfelmérőket, ki is derült, hogy mennyire nem volt erős az általános iskolám.

Nagyjából 11. fele bontakoztam ki, addigra eltűntek a - elnézést a szóért - fa.szfejek. Igazi osztályközösséggé sosem kovácsolódtunk, sok tartópillérnek számító társ hullott ki, ment erősebb suliba a 9 év során. Így fél nap távlatából - a megszépítő messzeség - mégis azt mondanám, hogy azért jó osztályt alkottunk annak ellenére, hogy egyetlen eseményt sem tudtunk elmarasztalhatatlanul megszervezni, de az osztály három klikkjéből kettő azért egész jól boldogult egymással.

Üres padba ültem, kb 10-en voltak rajtam kívül, nagyon izgultam, odamentem valakihez, akivel összehaverkodtam gólyatáborban, de azt mondta, foglalja a helyet valaki másnak, így leültem egyedül. Már majdnem mindenkinek volt padtársa, aztán bejött egy srác, akire nem is emlékeztem, hogy láttam a gólyatáborban(mondjuk nem ő volt az egyetlen ilyen:P)

Hát, ugye megkérdezte, hogy ideülhet-e , azt mondtam igen, és talán szóltam hozzá pár mondatot.

Mi lányok ilyen 6-8 fős csoportokba verődtünk, és próbáltam csapódni azokhoz, akikkel a gólyatábor során jóba lettem, a vicces az volt, hogy a folyosón mindenki tudta, hogy gólyák vagyunk, bár ezt nem volt nehéz észrevenni, tekintve, hogy csordában jártunk, és nem találtunk semmit.:D

Az első óra ofő volt, az utána lévő 2 is, adatokat írt fel, hogy ki hány éves, lányok álljanak fel, vidékiek álljanak fel, ki él másik megyébe... stb, meg lediktálta az órarendet, és a tanárok nevét, termeket, ahol lesznek az órák. 4. órában pedig körbe vezetett minket a suli folyosóin, meg megmutatta a suli udvart.

Dogát azt hiszem csak a 3. héten írtunk, illetve az első kémia órán volt kémia szintfelmérő, amire csak százalékot kaptunk, de jegyet nem.

Igen, hogy miért jöttünk erre a szakra, mit szeretünk csinálni szabadidőnkbe, egyik tanár pedig meg akarta jegyezni, hogy ki a matekos az osztályból(matek-reál tagozatos vagyok), és engem felállított, amiben az a poén, hogy a matekosokkal volt előtte órája, és én félévkor majdnem megbuktam matekból.

Az első nap nekem annyira nem tetszett, és még pár hétig eltartott, amíg teljesen komfortosan kezdtem érezni magam az iskolában, de ez nálam mindig így van, nehezen illeszkedek be, nem viselem könnyen a változásokat, de oda, ahova járok, igazából könnyű volt, mindenféle osztály és évfolyamtáram van, a legtöbben nyitottak, és kedvesek, és nem volt nehéz barátokat szereznem.:)

Ha még bármi érdekelne írj nyugodtan, priviben válaszolok.:)

16/l

Szerencsere altalanos iskolai osztalytarsammal tudtuk, hogy egy osztalyban leszunk, szoval volt kivel elkezdenem az elso napot.

Beultunk a kozepso padsorba.

Mar nagyjabol ismertuk egymast az osztallyal, facen volt egy csoportunk es beszelgettunk ott, csak face to face meg nem lattuk egymast :D

Igazabol egesz jo volt, mindenki rendes volt es nyitott, mi a mogottunk ulokkel nagyon sokat beszeltunk, volt kozos tema.

Elso oran semmi nem volt, mindenki bemutatkozott, osztalyfonoki orak es kesz

Dogakat nem tudom mikor kezdtunk el irni, 3 eve volt mar :) Nehany tanarnal volt ilyen szintfelmero doga az elso hetekben

Nekünk aug. 28-án volt előtte egy ismerkedős nap, kötelező volt megjelenni.

Ott már látásból megismertem az osztályomat, közös programokat szerveztek nekünk.

Akkor ott, el is kezdtem beszélgetni az egyik lány osztálytársammal(összesen hárman vagyunk lányok), szóval első nap már mellé is ültem és már pár mondatot váltottunk is. Mondjuk szorosabb barátság, csak 10. év végére alakult ki.

Első óra osztályfőnöki volt, egy rohadt jó ofit kaptunk, a legjobbat, rengeteget viccelődött és mesélt, hogy milyenek lesznek a szakmai órák meg hasonlók.

Első héten kezdtünk el szintfelmérőket írni, amiknek a nagy részére nem kaptunk jegyet.

Igen, kellett mesélni első napon, első órán magunkról, még hozzá azt, hogy mi a hobbink, melyik suliból jöttünk meg, hogy helyiek vagyunk-e.

Mekem holnap lesz 10 éve napra pontosan, hogy megbeszéltünk egy találkozót az osztállyal. Én utáltam őket, most is vagy 3-4 embernek az arcát vagy a nevét ha fel tudom idézni...

Első napon én érkeztem elsőnek, beültem az ablakfelőli padsor utolsó padjába, és vártam 10 percet, hogy megérkezzen valaki.

Így ment kb. 40 percig, aztán bejött ofő, mindenki bemutatkozott, és osztályfőnöki órák voltak délig, aztán mehettél.

24-en voltunk az osztályban, 19 lány, 5 fiú.

Nem igazán haverkodtam össze senkivel, a gólyatábor kétharmadát átaludtam, így számomra egy unalmas nap volt. Második nap kisült, hogy mindenki egy nárcisztikus, önző tajparaszt. Mindenki különböző egyetemre ment (már aki), és mire én kikerülök az orvosiról, a többiek már karriert fognak építeni. Szép.

Nem lényegi dolog, de mai nevén a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba jártam, emelt szintű angol szakra.