Áruló vagyok egy eltitkolt gyerek miatt?
Az egyik legjobb barátom, akivel több, mint 15 éve ismerjük egymást, és egyébként mindent megosztottunk egymással, meglepő dolgot tett.
Most két városban lakunk, nem látjuk egymást olyan gyakran, és mikor legutóbb voltam náluk, a felesége egy 3 hónapos kisbabával a karjában nyitott ajtót. Született egy 2. gyerekük!
Teljesen kiakadtam, hogy hogy lehet, hogy nem tudtam erről, amikor rendszeresen beszélünk, és nem említette soha azt sen, hogy a nő terhes.
Mindent megbeszélünk, és erről egy szót nem szólt!
Azt hittem, azért volt titok, mert talán a babával volt valami, veszélyeztetett terhesség, mint az előzője volt, hasonlók.
A nő mosolyogva mesélte, hogy nem, a baba jól van, és hogy ő is csodálkozott, hogy a „férje” ez a jóbarátom nem mondott semmit senkinek, már többször szembesült ezzel. Ezt így, mosolyogva.
Kvázi, ha nem mentem volna elhozzájuk látogatóba, nem tudtam volna meg, hogy ez a baba létezik.
A haverom amikor hazaért (amikor odaértem, még nem volt otthon) nagy somolyogva, de valahogy nem túl boldognak látszódva mondta, hogy há-há, ez volt a meglepetés.
Nagyon óvatosan jártam el, nem mondtam senkinek a barátaink közül, csak tapogatóztam, hogy tudja valaki – nem, senki nem tudja! Senkinek nem mondta el, végig titkolta mindenki elől!
Azt is, hogy terhes a csaj, azt is, hogy megszületett a gyerek! Mindenki csak az 1. gyerekről tud.
A terhességet még el lehetett titkolni, mert egy elég kövér feleségről van szó, simán lehetett csak kövérnek gondolni, bár mint mondtam, mivel nem egy helyen lakunk, nem láttam se én, sem a többi barátaink. A baráti körünk minden tagja egy helyen lakik, ők költöztek csak el más városba.
Most pedig az derült ki, hogy az ő legrégebbi, és legjobb barátja se tud erről…és ettől érzem magam hülyén, ugyanis most mondtam el véletlenül neki…mondtam, hogy „a két gyerek miatt nagyobb lakást keresnek” – erre ő „milyen két gyerek” … nagyon kiakadt ő is, hogy hogy lehet, hogy erről nem mondott neki semmit…ugyanúgy, mint mindannyiunknak.
Most nagyon lelkiismeret furdalásom van, hiszen esetleg kellett volna gyanítanom, hogy még őelőtte is titok volt??? Kellett volna gyanítanom, hogy tilos egy házasságban született gyerekről beszélni?
De hát, könyörgöm, meddig lehet egy gyerek létezését eltitkolni???
Akkor áruló vagyok, mert elárultam, hogy a barátomnak 2 gyereke van és nem 1?
Most nagyon parázok, hogy ez a titkolózós barátom megharagszik rám, mert elszóltam magam…noha soha nem mondta, hogy nem mondhatom el, hogy 2 gyerekük van már és nem 1.
Ti hogy látjátok ezt a szituációt?
Értem a nézőpontdoat, bár továbbra is fenntartom, hogy nem voltam indulatos, amikor írtam.
Engem inkább az érdekelne, hogy mások egy ilyen szituációt hogy értékelnek, nem az, hogy "ezt mi nem tudjuk eldönteni, a ti ügyetek" - ez standard válasz az itteni kérdések nagyrészére. Mert nyilván. Véleményt attól még lehet mondani, de vannak, akik ma olyan szinten nyúlbélák kimondani a véleményüket, hogy már a társadalmi folyamatok károsodnak ezáltal, persze ez most nem tartozik ide.
Mint írtam, megkérdeztem tőle, zavartan vihorászott.
Hogy mire gondoltál, mint elszólásra, na azt tényleg nem tudom, mindenesetre örülök, hogy értelmesen igyekeztél megvilágítani az álláspotndoat.
" Neked kell magadért kiállni ha úgy érzed sérelem ért. Mi, vagy legábbis én biztos nem fogok."
Milyen kár volt beírni ezt az utolsó bunkóságot ide.
Kértem én tőled, hogy állj ki mellettem? Komolyan, te józan vagy, hogy ilyen bunkó és semmibevevő, másokat levegőnek tekintő szavakat irogatsz?
Nem kell válaszolni, így már értem, hogy az értelmesnek tűnő érvelésed egy leuralni próbáló agresszív személyiség megnyilvánulása volt, szerencsére soha nem lesz egymással dolgunk, rühellem a leuralókat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!