Ez már túlságosan is maximalizmus?

A legjobb barátnőmről eddig is tudtuk, hogy maximalista, mindenből csak az 5-re/tökéletességre törekszik (ami nem rossz!!) és ha már 4 vagy nem tökéletes akkor már nem hánytorgatja az ember orra alá. Mostanában zilált lett egy kicsit. Ő az osztályelső, szinte mindig az 5re megy (már írtam) és mostanában van egy jó pár dogája ami 4 vagy lebukik a puskával (szegény nem tud). Eddig általában (nem sokszor de inkább) az volt míg én 4est írtam (vagy 3) akkor ő 5 és ezt többször hangosan kijelentette (pl. tanár kérdi mennyi lett a dogája, mondja 5, és később még visszakérdez, hogy jól hallotta-e) most meg fordítva van. Ő ír 4-est és 5öst (nem vagyok rossz tanuló, 4,71átlag). Egy dogánál kérdeztem tőle vmit, hogy tud-e vmit a forradalomról (random példa, nem emlékszek mit kérdeztem), mondta, hogy én akarok töriből emeltet tenni, tudnom kéne. Nekem 5 lett ez a dogám, neki 4. Én nem voltam akkor suliban, kérdeztem tőle, hogy hányas lett az enyém és az övé hogy sikerült,de a témát csak terelgette. Mondták mások, hogy nekem lett egyedül 5 többi mind gyatra lett. Nem akartam az orra alá dörgölni, hogy nekem jobb, meg más dogánál sem szoktam ha nekem jobb, kérdezi megmondom, de nem ismétlem el 60szor. Az ilyen féle habitusú ember milyen lesz a való életben, és ez miért lehet? (a rosszabb jegyek talán azért lehet, mert szerelmes és szinte mindig együtt vannak, de állítólag mindketten kellőképpen tanulnak...)