21-22 évesen lehetséges még változni, változtatni, újrakezdeni bizonyos dolgokat, vagy ilyenkor már késő és minden elveszett?
A legeslegnagyobb bajom, hogy gyakorlatilag "későn kezdődött az életem", és ráadásul (jórészt) önhibámon kívül.
Ott kezdődik, hogy eleve év vesztes vagyok, november végén születtem, és ha mindez még nem volna elég, a születésemkor történt egy kis baleset, és ujra kellett éleszteni... Tehát, én már eleve oxigénhiányos gyerekként indultam, aminek voltak-(mostmar kevesbe, de) vannak nagyon elenyészően "nyomai".
Egész óvodás koromban nevelési tanácsadóba + pszichológushoz jártam, ahol azt tanácsolták, nem kezdhetem meg az iskolát 6-7 évesen. Így hát, maradtam még plusz 1 évet óvodában, aztán 7-8 évesen kerültem csak az első osztályba, természetesen "speciálisabb" általános iskolába.
Az elemit kitűnően elvégeztem, mindenből jeles voltam egész gyerekkoromban, és szüleim úgy döntöttek, 5 évfolyamos nyelvi gimnáziumba iratnak... Itt is kitűnően végeztem, 4,6-os átlaggal érettségiztem, megcsináltam 2 nyelvvizsgát, bár igaz, 16 éves koromtól volt egy 3 éves depressziós korszakom, amikor sorozatosan kárt tettem magamban, szándékosan, és módszeresen veszélyeztettem az életemet, ezért megint csak pszichológus segítségére kényszerültem. 20 éves voltam, amikor végre kikerültem az iskola falai közül.
Aztán most egyetemen vagyok, itt sincsen problémám a tanulással, csak azzal, hogy úgy érzem, nem itt kéne tartanom ennyi idősen. Állandóan jár az agyam, folyton úgy erzem, hogy el van cseszve az életem, talán az is közrejátszhat ebben, hogy iszonyúan maximalista vagyok, na meg persze azt is elfogadom, ha valaki szerint velem van a baj, mert önmagamat sürgetem, kényszeresen "beképzelek" magamnak bizonyos dolgokat....
Mi lehet a probléma? Szerintetek ez normális dolog hogy ennyi idősen mar kezdem elveszíteni a reményt? Van arra esélyem, hogy változzak, megváltozzanak körülöttem bizonyos dolgok, esetleg jobb fordulatot vegyen majd az életem?
Semmiről sem vagy lekésve. És én úgy gondolom, hogy tanulásra sosincs késő.
Mihez viszonyítva nem itt kéne tartanod? A magad által felállított mércéhez? Azt el kell felejteni.
JÓl megy? Akkor ez a fontos. Az a lényeg, hogy mit kezdesz utána. Ne a múlton rágódj, az nem visz előre!
Sokan azt mondják, hogy fejben dőlnek el a dolgok! Annyiban egyet is értek ezzel, hogy ha jól mennek körülötted a dolgok, akkor minek problémát csinálni belőle! Élvezd, hogy nincs gondod a tanulással és használd ki a lehetőségeidet! Ha kell, járj továbbra is pszichológushoz, ha az segít rendbe tenni magadban a dolgokat!!! Még minden előtted áll! Nem maradtál le semmiről!
Eppen 22 eves voltam amikor ugymond ujrakezdtem mindent... Teljesen hataforditottam az addigi kapcsolataimnak es életemnek. Alsó tagozatban meg elarvultam szoval én is nehez gyermekkort tudhatok magam mögött..
Fontos az lenne, hogy tisztázd magaddal a sajat ertekeidet es abbol meritkezz.. Ha ez egyedul nem megy akkor a csaladi kotelekeidet kellene megpróbálni erosoteni, hogy pozitiv visszajelzéseket kaphass. Ha gondok vannak a szuleiddel, akkor egy új társaságban kellene baratokat keresned. Jot tehetne az is elmennel dolgozni, megprobalal onallobb lenni. Az nagy önbizalmat tudna adni neked. Es ott új embereket is megismerhetsz majd.
Paranoid gondolatai szerintem -sajnos- ma minden fiatalnak vannak, aminek fő kiváltója közösségi oldal...
Minden fiatalt nyomaszt az állandó versengés es megfelelni akarás amit ez a közösségi oldal vált ki, es amitol lelkilg es mentálisan is sérül.
Meg kell tanulnod továbblépni es magaddal törődni , nem pedig az ismerősök elvárásai szerint döntéseket hozni.
N/36
Tudom, egy kicsit klisésnek tűnök most, de Sosem késő újrakezdeni. Valamennyire átérzem a helyzeted, én 20 évesen fogok érettségizni, aztán ha végre kitalálom merre tovább, akkor egyetemre is megyek.
Nekem is volt egy rossz korszakom pár évvel ezelőtt, most azt próbálom jóvátenni.
Szóval nem vagy egyedül, más is jár hasonló cipőben, ez motiváljon. :)
Azt Megkérdezhetem milyen szakon tanulsz? Hátha ihletet adsz. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!