Ha úgy érzed, hogy ok nélkül kiközösítenek, hogy az addigi legjobb barátod elfordul, meddig mennél el a tisztázás érdekében?

Egyáltalán egy ilyen embert miért hívsz a legjobb barátodnak? A kérdés az, hogy ki meddig menne el, tehát saját magamból kiindulva kéne válaszolnom, de az csak annyi, hogy konkrétan rákérdeznék, mert én ilyen vagyok, semmi ilyesmin nem akarom felbaszni magam. Viszont ha belőled indulok ki, akkor a leírás alapján csak azt tudom mondani, hogy egy ideig próbálj meg alkalmazkodni: derítsd ki hova mennek el bulizni, menj el oda vagy hívasd meg saját magad, próbálj összebarátkozni a többi haverjával. Ha ezek után is leszar, ott van az esély arra, hogy találj egy új barátot, ugye úgy, hogy megismered a haverjait.

A másik az, hogy ez egyéni szoc probléma és lehet, hogy saját magadra vezethető vissza, amiért az ilyenek érzékenyen érintenek, így még azt is tanácsolnám, hogy szabadidődben vagy a nélküle eltöltött időkben próbáld meg valahogy lelkileg fejleszteni magadat, mert a későbbiekben még sok ilyen helyzetbe kerülhetsz.

A semmiért kiközösíteni valakit semmivel sem különb dolog, mint kiközösíteni valakit egy nevetséges, semmitérő dologért, amire aztán ráfogják a kiközösítést! Hibát meg mindenki követ el. Az nem mindegy, hogy az tényleg hiba volt-e vagy sem. Tudod, hibát akkor követ el az ember, amikor ő maga először nem is tudja, hogy elrontotta a dolgot, hiszen a tudása valamihez kevés. Vagy akkor, ha valamiben figyelmetlen volt, akkor utólag vagy rögtön rájön a hibájára. Pl. az ember hibázik a munkahelyén, mert a főnök nem úgy magyarázta el a dolgot. Vagy hibázunk a matematika házi feladatban, mert nem figyeltünk eléggé oda, és elírtunk egy számot. De az NEM hiba, ha mi szándékosan valamit elszúrunk, csak mert nem bírjuk visszafogni magunkat, és kényszert érzünk arra, hogy megtegyük. Ha pl. megcsalod a barátnőd, akkor az nem hiba. Hol is követted el a hibát? Sehol. Nálad ez egy teljesen szándékos döntés volt. Eldöntötted, hogy neked nem elég a lány, akinek minden szép és jót mondtál/ígérgettél, neked kell egy másik is. Hiába is mondod utána a barátnődnek, hogy hibáztál, mert nem. Nem hibáztál, egyszerűen megcsaltad, mert te úgy döntöttél. Akkor hibáztál volna, ha nem sikerül megcsalnod. tehát ez nem hiba volt, ez a te saját döntésed volt, de akkor sem hibás döntés volt, hiszen nem a te tudatlanságod miatt döntöttél így, hanem mert kényszert éreztél a barátnőd megcsalására.

Ugyanígy, nem követtél el hibát, ha TE valaki mást kiközösítettél mindenféle ok nélkül, vagy valamilyen nevetséges pitiáner ok miatt, amiért mellesleg mindenkit ki lehetne közösíteni. Pl. vegyük a kövérséget. Hány kövér embert közösítenek ki? Nyilván sokat. És hányat nem? Nyilván ebből is sok van. Akkor a kiközösítés valódi oka a kövérség? Nyilván nem. A kiközösítők hibát követnek el? Tulajdonképpen igen, hiszen ez egy elég rossz döntés, de ők maguk akkor mégsem sem követtek el hibát. Hiszen teljes tudatuknál vannak, amikor elkövetik a kiközösítést. Ők maguk döntenek úgy, hogy megteszik, mindenféle információ hiánya nélkül, egyszerűen gonoszságból. Mert ők egyszerűen gonoszak akarnak lenni, ártani akarnak másnak. Tudják mik a következményei, de nem érdekli őket. Ez nem hibázás, ez egyszerűen gonoszság.

Kérdező, nem tudom, hogy te milyen voltál másokkal, de ha valami rosszat tettél, és ha ekkor teljesen tiszta elmével jelen voltál, akkor bizony te nem hibáztál, hanem egyszerűen gonosz voltál és kegyetlen. Tudod semmivel sem külön dolog tönkretenni egy ártatlan ember életét, mintha az utcán egyszerűen elvágnánk a torkát aztán 15 késszúrással megölnénk. Az olyanok, akik pusztán gonoszságból tönkreteszik mások életét, tulajdonképpen gyilkosok, ha nem MÉG rosszabbat követnek el. Nem tudom milyen sűrűn és mennyire voltál már gonosz másokkal/ártatlan emberekkel, de ha igen, akkor megérdemled, hogy elhagynak a barátaid.

Saját gonoszságod, kegyetlenséged, azt, hogy tönkreteszed mások éveit, ne keverd össze a hibáiddal.