Ti mit tennétek a helyemben?

Ez egy hosszú sztori lesz, sok infóval hogy érthető legyen. (bocsi előre is)

Én most egy elég különös szituációban találtam magam, és szükségem lenne a tanácsotokra.

Adott egy srác - nevezzük Ricsinek - akit ismerek majd 20 éve. Mondhatjuk, hogy olyan, mintha a tesóm lenne, a családját is jól ismerem, a szüleivel is nagyon jóban vagyok. Van egy öccse, 2 évvel fiatalabb nála, akivel mostoha tesók. Mindkét szülőjüknek volt már korábban házassága, azokból születtek ők. Az évek alatt már sokszor kérdeztem őt a párkapcsolati dolgairól, de mindig elhárította a kérdést azzal, hogy ha talál valakit akivel komolyan gondolja a dolgokat, akkor bemutatja őt majd nekem. Kamasz korunkban rövid idő alatt megváltozott, sok gond volt vele, lógott a suliból, verekedett, ivott, a szülei nem tudták őt kezelni, és egy idő után kerülte az otthonát. A 18. szülinapja után 2 nappal el is költözött otthonról, egy haverjához, és nem is nagyon járt haza. Közben az öccsével - legyen mondjuk Laci - szintén nagyon jóban lettem, és szörnyű érzés volt hallgatni tőle, nagyon-nagyon sokszor, hogy a Ricsi biztos miatta lépett le otthonról, de nem tudja miért. Kb 14 éves lehetett, mikor a bátyja egyszerűen elfordult tőle, de nem értette hogy miért? Szóval ő szomorkodott, Ricsi élte tovább a vad életét, én meg játszottam a lelki szemetesládát. Aztán kb két éve Ricsi végre lehiggadt, lett rendes melója, és rendes otthona, ahol egyedül lakott. Tőlem nem messze így gyakran jártam el hozzá, sokat beszélgettünk, és addigra már szinte biztos voltam benne, hogy valamit nagyon el akar mondani, csak nem tudja hogyan kezdjen bele. Végül egyenesen rákérdeztem, arra amit évek óta gyanítottam róla, hogy meleg e? És mit kiderült az. A lakásban időnként feltűnt pár ismeretlen holmi, ami egyértelműen nem az övé volt (pl más méretű férfi cipő), szóval elmondta, hogy kicsit több mint 2éve együtt van egy sráccal, és nagyon boldog. Neki köszönhető, hogy összeszedte magát, és szeretné ha találkoznék vele, csak fél hogy ki fogok akadni. Hát én nagy vagányan rá vágtam, hogy nem nagy ügy, mutassa csak be! Múlthét vasárnap el is hívott magához vacsorázni, hogy végre bemutassa a srácot. Persze izgultam, azért ez mégsem egy szokványos dolog, de mikor odaértem kb az ütő megállt bennem, ugyanis nem mással volt ott, mint a Lacival. Oké, hogy nincs köztük vérrokonság, de mégis csak tesók vagy mi. Sok kérdésre kaptam választ. Pl a kamaszkori lázadásra. Nem lehet egyszerű rájönni hogy valaki a mostoha tesójába lett szerelmes, így utólag belátom hogy nem lehetett könnyű neki. A korai költözéssel, hogy az ő szavaival éljek "a Lacit akarta megvédeni magától". Igazából nagyon aranyosak voltak, elmondtak hogy tényleg szeretik egymást, és remélik, hogy a barátjuk maradok azután is, hogy ezt megtudtam róluk. (Naná hogy az maradok, hiszen a legjobb barátaim...) azonban bár 2 éve sikeresen titkolják ezt a kapcsolatot, most úgy döntöttek, hogy el akarják mondani a szüleiknek, és arra kértek engem, mint a család régi barátját, hogy legyek ott, és álljak mellettük. Igazából ahogy én látom baromira félnek a család reakciójától, főleg az apjuktól. 😞

Itt nem csak azzal kell megküzdeniük, hogy "családon belüli" szerelemről van szó, hanem ráadásul két fiúról. A szüleik helyében lennék... hát... Nem tudom hogy fogadnék egy ilyen dolgot. Nyilván a fiúk iránt érzett szeretetem miatt nem tudom egészen racionálisan nézni a dolgot, ezért írtam le. A fiúk velem szemben nagyon őszinték voltak, hosszan beszélgettünk, és mivel ennyire megbíznak bennem, nem akarom hogy azt érezzék cserben hagyom őket.

Ebben a helyzetben nem tudom mit kéne tennem? Egyrészt örülök a boldogságuknak, és támogatom őket, másrészt viszont ez mégis csak családi ügy. Talán nem kéne belefolynom, de jóbarátjukként mégis ott kéne lennem?

Ti mit tennétek?