Miért van az, h nekem mindenki a problémáját meséli?

Egyszeruen mondd meg nekik, hogy nem erdekel az o problemajuk. Van neked is epp eleg.

Ha gondolod, nekem leirhatod, hogy mi a problemad :)

A legtöbb ember sajnos ilyen. És az a legrosszabb, amikor a te problémád nem fontos, csak a saját dolgaikat mondják folyamatosan.

Velem is sokszor van ilyen. Én viszont nem panaszkodom. Ebből az lett, hogy azt gondolják, hogy nekem semmi gondom, semmi problémám, egyszerű életem van. Ez valamennyire jó is :)

Üdv a klubban! :D

Na de komolyra fordítva a szót, mintha engem írtál volna le, a műtétet kivéve, azt sajnálom :/ Nekem ahelyett a mély depresszióval kellett bírkóznom, de közben még azért elvárták tőlem azt, hogy mások pitiáner kis gondjait hallgassam és a tanácsokat osztogassam regény formájában, mert ha csak pár szót tudtam irni, le voltam b*szva, mint a taxióra -_- Sokan mondták, hogy jó hallgatóság vagyok és elmehetnék tanácsadónak is, de abba nem gondoltak bele, hogy miközben ők arról sírtak nekem, hogy elhagyta őket a pasijuk, híztak 0,5 kilót, unják a barátaikat stb. Én épp a halálon gondolkodtam, mert nem láttam értelmét semminek. A szüleim folyton veszekedtek, a barátaim kihasználtak, pénzünk alig volt, a kutyát sem érdekelte, hogy élek vagy halok :S Engem sosem hallgattak meg, áh dehogy! Én hallgassak, csak velük foglalkozzak és oldjam meg helyettük a problémákat -_- Az ilyen emberek

mit hisznek? Hogy másoknak nincs saját gondjuk? :S

Nekem is mondták.. régen. Amikor meghallgattam őket én meg nem panaszkodtam.

Aztán volt egy barátnőm aki ezt olyan szintre emelte, hogy mikor neki volt barátja nekem nem akkor az utolsó részletekig (igen, tényleg az utolsóig) mindent elmesélt, mikor nekem volt barátom neki meg nem akkor arra nem volt képes, hogy visszafordítsa a fejét és ránézzen a fiúra, akit szeretek, hogy tudja kiről beszélek.

Azóta nincsenek ilyen "barátaim". Ha netán ilyen helyzet alakulna akkor vagy elkezdek én is panaszkodni. Ez általában elriasztja az ilyeneket. Ha nem, akkor maradhat.

Ugyanolyan ez, mint amikor valakit meghívsz, majd még egyszer. Ha harmadik után sem ad egy pohár vizet, csak ő zabálja fel a fél asztalt nálad akkor többé nem hívod.

Az a baj, hogy az anyagiakat ha valaki nem viszonozza azt észrevesszük és fáj és simán lekoptatjuk az illetőt, ha az időnket, a törődésünket nem viszonozzák azt meg tűrjük. Pedig pénzt szerezhetünk, az idő meg fogy.