Megbocsájtják ezt valaha? Mit tegyek? Annyira padlón vagyok.
Kb. egy évvel ezelőtt nagyon jóban lettem egy nálam 2 évvel idősebb lánnyal. Az élete más szemével tökéletesnek tűnt, népszerű, gyönyörű, mindenki odavolt érte és folyton bulizott, habzsolta az életet.
Teljesen a hatása alá kerültem, olyan akartam lenni, mint ő. Viselkedésre is hasonlítani akartam rá, én is elkezdtem magam körül manipulálni mindenkit, az aranyos, folyton mosolygós, kedves énem helyébe egy csak a külsőségekkel foglalkozó jégkirálynő került. És akkor így is gondoltam jónak, nem értettem, hogy a barátaimnak és a családomnak ez miért nem tetszik. A "legjobb barátnőm" persze közben belevitt a "világába", a gazdag egyetemisták életébe. Egész nyáron együtt voltunk, mikor szeptemberben elkezdtem az utolsó évemet, az évfolyamtársaim alig ismertek rám.
Nem érdekelt szinte semmi, csak a bulik és a pénzköltés. Alig jártam be órákra, itthon sem voltam soha és tényleg úgy éreztem, hogy ez a legjobb dolog, ami történhetett velem.
De tett ellenem valamit, ami által rájöttem, hogy neki én sem voltam fontos, ahogy senki más sem, csak egy eszköz voltam a kezében. És az élete nem olyan, mint gondoltam. Az emberek nem szeretik, hanem inkább félnek tőle. A férfiak kihasználják és egyetlen igaz barátnője sem volt rajtam kívül. Nem azért nem nevetett soha igazán, mert "neki az nem áll jól", hanem mert teljesen megkeseredett.
Nagyon összevesztem vele és 2 hete nem is beszéltünk. Viszont most, hogy nem járok folyamatosan bulizni, nincs barátom sem (bár ezt még próbálom helyrehozni), barátnőim sincsenek, mert még ősszel összevesztem mindegyikkel kb és a családom sem igazán kommunikál velem, így igazából senkim nincs.
Anyával utoljára 2 hete beszéltem, amikor leléptem a 40. születésnapi vacsorájáról, mert közölte, hogy a "legjobb barátnőmet" nem szeretné ott látni (nagyon utálta).
Most apánál lakom, de szerintem vele is csak azért nem vesztem még igazán össze, mert sosincs itthon.
A mostohatesómmal is összevesztem, mert a barátnőm pártját fogtam akkor, amikor a mostohatestvérem barátjával kavart egy buliban.
Hát jó, csak ez így tök sz..r. Mert eddig a régi barátaimat, barátnőimet szinte levegőnek néztem, nem is szóltam hozzájuk. Most meg menjek oda, csak úgy?!
Az olyan, mintha megalázkodnék, nem?
"Az olyan, mintha megalázkodnék, nem?"
IGEN! Viszont az eddigi viselkedéseddel meg öket aláztad meg - és ha bocsánatot kérsz, azzal csak megpróbálod helyreállítani az egyensúlyt. Szerintem jogos, hogy most magadat alázd meg, jelenleg nincs mire büszkének lenned.
Aki fontos, attól kérj bocsánatot, és aztán rajtul úlik, hogy el tudják-e felejteni, amit ellenük tettél. Lesznek, akik nem tudnak újra elfogadni, mert túlágosan megbántottad öket, de lesz néhány, aki ad egy második (utolsó) esélyt.
Igen megbocsátják! Csak ennyit kell tenned:
Bocsánatot kérsz mindenkitől, beismered hogy mivé váltál és elmondod mindenkinek, hogy szeretnéd helyrehozni az életed és nekik volt igazuk. Ennyi! Látni fogják hogy tényleg megváltoztál és legyen ez egy örök tanulság neked, hogy milyen kapcsolatokba és életbe ne folly bele soha többé! Minden jót!
Akinek esze van, nem bocsát meg.
Ha tényleg megbántad volna, ahogy bántál velük, a gondolat sem merülne fel benned, hogy ez megalázó lenne, mert bármit megtennél a bocsánatukért.
Valószínűleg csak magányos vagy. De ugyanolyan szar ember, akit a következő pénzes pitsa ugyanilyen könnyen elcsábít majd.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!