Lesz ez még valaha jobb is? Csak 14éves vagyok és lány, de nem tudom meddig birom ezt még, el szeretnék menni innen! Jó messzire! De messze van még a 18szülinapom. Kiskorúan átléphetem a határt?

Esetleg vedd föl a kapcsolatot Apáddal, ha tudod e-mailben, vagy más módon. Mond el Neki, mi a helyzet, próbáljon utána nézni, jogi úton lehet-e valamit tenni. De ez persze csak akkor jöhet szóba, ha Apád hajlandó lenne arra, hogy teljesen Ő neveljen itthon 18 éves korodig.

Még valami: sok kamasz "menekülne" a szüleitől. Ez sokszor csak kamaszos lázadás. De a másik szülő engedélye nélküli külföldre vitel, illetve a láthatás akadályozása valóban jogtalan, úgy tudom.

A legrosszabb életkorban vagy abból a szempontból, hogy ilyenkor mindenkinek alacsonyabb az ingerküszöbe - meg kell küzdened az identitásodért, el kell kezdened felnőni stb. Ennek ellenére azt javaslom, hogy próbáld kicsit objektívebben megközelíteni a problémát.

Magyarország jelen pillanatban sajnos lejtőn van. Nem lesz ez mindig így, hiszen semmi nem tart örökké, de hogy a mi életünket ez most megkeseríti, az biztos. A fiatalok azon törik magukat, hogy kikerüljenek külföldre, és ezáltal meg tudjanak élni, illetve támogatni tudják az otthon maradott szeretteiket. Németországban sajnos akármilyen képzett is vagy, a magyar képesítéseket informálisan nem tekintik egyenrangúnak (hivatalosan igen, de a többszörösét kell letenned az asztalra ahhoz, hogy embernek nézzenek). Tudnék erről mesélni, de nem akarlak untatni vele. Egy hihetetlenül értékes lehetőség a számodra, hogy a német iskolarendszerben tanulhatsz, német diplomát szerezhetsz, állampolgárságot kaphatsz, és mire felnőtt leszel, anyanyelvi szinten beszélheted a nyelvet (ez nem jelenti azt, hogy nem maradhatsz a szívedben magyar, és később, ha már nem kell "széllel szemben p.sálni", ne jöhetnél haza). Neked már nem lesz hátrány a magyar származásod, mint nekem, aki 27 évesen jöttem ki (jó diplomával, PhD fokozattal, és mégis). Az "utálok itt lenni, ezért hazamegyek" egy gyerek hozzáállása a problémához. Nézd kicsit felnőtt szemmel a dolgot, lásd meg a lehetőséget, és ne sajnáld beletenni a munkát. Többszörösen meg fog térülni, hidd el!