Nincsenek barátaim, de nem is érzem hiányát. Ez miért van? Baj?
Figyelt kérdés
Soha nem is voltak igazán barátaim. A suliban mindenkivel jóban vagyok, senki nem bánt, én sem bántok senkit. Beszélgetek, segítek a háziban, aki kéri, ha lehet még doga közben is súgok. De ennyi, ezzel vége mindenféle kapcsolatomnak. Senkivel nem járok össze, nem megyek bulizni, ezt az időt inkább tanulásra fordítom. Nem tudom, miért van, már három-négy éves koromból is arra emlékszem, hogy könyörgök anyunak, vigyen már fel a játszótérről, ez unalmas. De nem is érzem, hogy ezen változtatnom kellene, jól elvagyok egyedül. Csak a kortársaimat figyelve ez furcsa. Szerintetek ez baj? Lesz belőle valami hátrányom?2014. júl. 30. 22:10
11/12 anonim 
válasza:
válasza:Utolsó vagyok. Nincs gond ebben az esetben. Fölös lenne másnak mutatkozni, mint aki vagy.
12/12 anonim 
válasza:
válasza:Hasonlóan èrzek èn is. Nálam közèpsuili folyamán alakult ki. Az új osztálytársakkal nem lettem annyira jóba, mert magamaban mindet köcsögnek gondoltam (persze többsègèben nem voltak azok, csak hát 15 èvesen máskèpp gondolkodik az ember). De egyèbkènt tènyleg nem volt jó az osztályközössèg. A règi barátok közül sokan lemorzsolódtak, új barátaik lettek meg ilyesmik. 1-2 emberrel azèrt mèg barátkozok
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!