Segítségetekre lenne szükségem. Bennem van a hiba?
Mielőtt bárki is azt mondaná,hogy úgy állítom be a dolgot,mintha minden az ő hibája lenne,leszögezem,hogy ha hazudnék,akkor az nem oldaná meg a problémát.
Szóval. Legjobb barátnőm gyakorlatilag az egyetlen igazi barátom( vagyis van több is,de vele beszélek napi szinten...) és minden egyes alkalommal,amikor összeveszünk,lelkironcs vagyok. Függetlenül attól,hogy ő vagy én vagyunk a hibások,szinte mindig én kérek elsőnek bocsánatot,és próbálok közeledni felé. Viszont kezdem úgy érezni,hogy ezt az előzékenységem és ezt a gyengeségem,hogy csak ő az igazi barátom,kihasználja. Egy ideje elvárja,hogy az egész napot vele töltsem,hogy amint felkelek,felmenjek facebookra,és írjak neki. Legutóbb,mikor elköszöntem,azt mondta,érjek vissza este 10-re. Rajzolni mentem, negyed 11-re értem vissza,mire mondta,hogy késtem. Visszakérdeztem,hogy és? Mire az felelte,hogy nem szabad. szépen szólva közöltem vele,hogy nem érdekel("lesz*rom") mire még ő kérdezi meg,hogy mi a bajom...
A másik probléma a barátságunkkal az,hogy ő folyton nyafog nekem,hogy mennyire kövér,és hogy már megint ráállt a mérlegre,és elkezdett bőgni,holott sokkal több srácnak kelti fel az érdeklődését,mint én. Egy ideig próbáltam önbizalomra biztatni,hogy igenis jó alakja van,és hogy nem kövér(valóban normális az alkata,sőt,irigylésre méltó:szőke,kék szemek,magas és nap barnult...) Én nem merek neki soha panaszkodni,mert félek,hogy ezáltal is egy gyengeségemet adnám a kezébe,és ezt is magam ellen fordítaná...Így hát eddig lelkiszemetese voltam,és azt hiszem, teljesen egyoldalú a barátságunk...
Kezd elegem lenni abból,hogy mindig én maradok alul,pedig nem vagyok befolyásolható ember. Én vagyok túlságosan reménylátó,hogy mindig adok egy bizonyos 2. esélyt? Nektek mi a véleményetek,normális,amit művel velem?
Már az idegrendszerem teljesen szét ment,ha beszélni akarok valakivel erről akkor elszorul a torkom és kis híján bőgni kezdek. Teljes lelkiterrort alkalmaz rajtam.
Ja,és azt elfelejtettem,hogy minden kis apró dolgon megharagszik,holott én soha nem haragudnék rá azért,mert mondjuk betegen nem jön el velem sulis nyílt napra.. ( még egy őszi veszekedés témája)
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat,és még egyszer,bocsánat,ha esetleg úgy sikerült elmesélnem a sztorit,hogy csak őt állítanám be negatívan.
14/L
válasza: válasza:Hagytad magad, és megszokta.
Ne azt keresd, hogy ki a hibás. Ez egy probléma, amit meg kell oldani.
Beszéld meg vele. S kezd úgy, hogy nem veszekedni akarsz, nem bántani. Csak ez neked rossz. És ha nem tudja ezt az elején megérteni, nem tudjátok megbeszélni, akkor nem fogsz vele többet barátkozni.
Kemény, de így felhívod a figyelmet, hogy tényleg rossz... és magadért is teszed persze.
14/L
válasza:most letörölt mint ismerőst facebookról,és még Twitteren is kikövetett,mert elmondtam neki,hogy tudja jól,mennyire nem viselem,ha valaki megmondja mikor mit csináljak,és hogy teljesen hülyének néz... Azt mondja,elege van. Akkor én mit szóljak? :(
Nem tudom mit tegyek. Ha beszélni próbálnék vele,valószínűleg azt mondaná, hogy "már megint én vagyok a rossz" , mintha amúgy neki kellett volna minden alkalommal bocsánatot kérni...
A második hozzászóló remekül összefoglalta ezt a dolgot. Mindketten hibásak vagytok benne, hogy ez így alakult, nagyjából 80-20%-os arányban. Kezdem a Tiéddel, az rövidebb: Legközelebb soha ne hagyd magadat ilyen helyzetbe sodorni, ha valami esetlegesen nem tetszik a másik viselkedésében, mondanivalójában azt mondd meg neki rögtön. Az normális emberek értékelni tudják, ha a másik kritikát fogalmaz meg vele szemben, mert ezzel is csak elősegíti akár az értelmi, kulturális, szociális és egyéb fejlődését. Lehet, hogy hosszabb beszélgetés lesz belőle, de legalább azonnal történik és nincs veszve semmi. Ugyanis itt gyanús. Jöjjön az Ő része: Ő sikeresen beleesett az emberi természet egyik legundorítóbb jellemzőjébe, a másik kihasználásában. Lényegében uralkodik/uralkodni próbál feletted, irányítani szeretné az életed, ami neked (totál jogosan) nagyon nem tetszik. Meg kell próbálni megbeszélni vele nyugodtan, hagyjon Téged beszélni és természetesen vissza is legyen meg a tisztelet ez ügyben.
3 eset lehetséges: 1. Vagy megérti, elfogadja, hogy hibázott, bocsánatot kér és happy end. 2. Totál buta hozzá (már megbocsáss, hogy szidom a barátnőd) és csőlátása van. 3. Nem is hagyja, hogy végig mondd és te vagy a hibás.
Az 1. esetben további jó barátságot, a 2-3. esetben viszont egy dolgot javaslok: Ideje továbbállni. Megértem, hogy az egyik legjobb barátnőd és neki mondasz el mindent, stb. de az emberek életében nem egy barát/barátnő lesz (szintén tapasztalat), akivel bármit megoszthatsz majd. Fogd meg, letiltani se kell (kivéve, ha már idegesítő és zaklat), egyszerűen vegyél erőt magadon, állj a sarkadra és ne keresd. Kezdj el foglalkozni más személyekkel, ismerkedj meg új emberekkel és rögtön elvonja a figyelmedet, újra vidámabb leszel.
Ennek is 2 kimenetele lehet: 1. A kedves barátnőd rájön, hogy mekkora tuskó volt, gyón néhány sort a közeli templomban és visszaakarja csinálni a barátságotokat. Itt már Te döntöd el, hogy adsz-e esély vagy sem. 2. Ha még ő lesz felháborodva és az elkövetkezendő hosszú évek során nem beszéltek többet. Ha viszont a 2. eset valósul meg, kérdezem én: Tényleg igaz barát az ilyen..? Ezt rád bízom.
Összefoglalóan, ideje megmutatnod, hogy a saját életedet Te irányítod és, hogy ilyen barátságokra Te nem tartasz igényt. Hidd el, sok embernek kell jó barát, és körülötted is vannak.
Üdv.
U.i.: Örömmel veszem, hogy vannak olyan "tinik", akik már ilyenkor alkalmazzák a magyar helyesírás fortélyait.:)
Köszönöm a válaszokat, a probléma megoldódott! :)
A veszekedés idején mind a ketten nagyon rossz hangulatban voltunk, családi okok, egyéb körülmények, és egymáson vezettük le a feszültségünket. Persze ez nem mentség erre a régóta tartó állapotra.
Elmondtam neki, hogy enyhén szólva zavar az, hogy "rövid pórázon tart", és hogy nem tűröm,mikor valaki szándékosan húzza az agyam. Arra viszont nem sikerült rávennem, hogy ő is elmondja a problémáit, amit kicsit zokon is vettem, mert nem azt akartam elérni,hogy innentől ne bízzon meg bennem,csak hogy az örökké fennálló problémákat ne mondja el újra meg újra ( ha nem tetszik neki,változtasson,ha nem sikerül,törődjön bele,mondtam én.)
Utolsó válaszoló,köszönöm a hosszú választ,nem tudom,hogy mi melyik kategória lennénk, eléggé bonyolult a kapcsolatunk, konkrétan tűz és víz vagyunk egymáshoz képest.
Ha rajtam múlna,mindig lenne megbocsátás, csak a bizalom nem fejlődne ki újra meg újra. :) Nála még túl kevés eset volt ahhoz, hogy a bizalmam is megkopjon.
Tulajdonképpen szükségünk van egymásra,nekem rá azért,mert azt veszem észre,minél többször vagyok lelki roncs,később annál kevésbé rendít meg a dolog. Nem arról van szó,hogy érzéketlenné válok,csak edződök,és ez még jól fog jönni később :) Neki pedig... Mikor miért :D
Nem rossz ember, csak nehéz neki, és sajnos nem igazán tudja értékelni a dolgokat. :)
Örülök, ha megoldódott..igazából ez csak amolyan általánosított kategóriák lettek volna, tehát..mindenki egyéniség, ketten is alkottok egy egyéniséget.:) Amiket most még írtál, abból nekem az jön le, hogy ezt te előbb vagy utóbb megfogod unni.:) Pontosan amiatt, mert kevésbé rendít meg.:) Attól függetlenül, hogy látom tisztában vagy magaddal és az érzéseiddel, azért mindenképpen figyelj arra, hogy ne csak érzéketlenné ne válj, de be se zárkózz..sajnos van egy ilyen ismerősöm és az istennek se tudnám kicsit "megnyitni", csak mert régebben történt valami, amit szintén nem tudok.:)
Visszakanyarodva azzal, hogy nem rendít meg, vagy egyre kevésbé el fogsz jutni oda, hogy rohadtul nem fog érdekelni, hogy most beszéltek vagy sem, szerintem találni fogsz más embereket is, mármint aki ilyen szinten lesz veled kapcsolatban és akkor még jobb lesz olyan szinten, hogy vidám és boldog maradsz.:) Illetve nem gondolnám azt, hogy rossz ember lenne, hiszen mindenki alulról kezdi, valaki gyorsabban, valaki lassabban alakítja ki a szociális viselkedését másokkal szemben..Te élen jársz, ő kicsit lemaradva.:) Tehát én az esetedben arra számítok, hogy a barátságotok nem lesz hosszú életű (sajnálom, hogy csak így egyszerűen, de szeretek nyíltan beszélni:)), ettől függetlenül remélem, hogy tévedni fogok és bízom benne, hogy végül megváltozik ezzel kapcsolatban.:)
További kellemes napot.:)
Én is érzem a kapcsolatunkon,hogy vagy a középsuli megkezdése,vagy valami más esemény az életünkben el fog sodorni egymás mellől. Semmi gond,hogy így leírtad. :)
Mindketten most szeptemberben leszünk középsulisak, más emberekkel fogunk találkozni,és valószínűleg új barátságokra fogunk szert tenni. Ha túléli a barátságunk ezt a változást,akkor azt hiszem,hogy még nem szabad csak úgy a süllyesztőbe rakni.:)
Igen, az lesz az útelágazódás..:) ezt jól látod, nekem az összes általános iskolás barátom így járt (bár nagyon nem bántam) és ugyanez történt a középsuli után is..tehát azt csak a nagyon erős, tartós kapcsolatok élik túl..:) egyszerűen csak azért, mert nem vagytok gyakran együtt és emiatt elhidegültök..
De akkor remélem nem így lesz..:) A középsulihoz pedig sok sikert..illetve úgy tevékenykedjél, hogy a fősuli/egyetem még rosszabb..:D tehát élvezd ki.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!