Segítsek neki, vagy maradjak ki belőle?
Igazából nem teljesen ebbe a kategóriába tartozik a kérdés, de máshol nem igazán válaszolnak. Előre elnézést kérek, de hosszú lesz...
Nő vagyok, volt egy barátnőm, szinte már testvéremként néztem rá. Akkor tűnt fel az életemben, mikor nagyon szükségem volt valakire, egy tragédia után. Évekig hálás voltam neki, amiért mellettem volt, de egyre többen próbálták felnyitni a szemem, hogy kihasznál. Mikor már anyukám is azzal jött, hogy eléggé megháláltam már neki a segítségét, és vegyem már észre, hogy ez egy energia vámpír, akkor kezdtem hinni az embereknek, és más oldalról nézni a dolgokat. Megpróbáltam elfogultság nélkül körülnézni az életében, a környezetében, és azt tapasztaltam, hogy mindig olyan emberekkel veszi magát körül, akiknek valami nagy fájdalma van, valami veszteség érte. Elsőre persze úgy tűnik, hogy milyen rendes. Felkerestem egy srácot, aki évekig az egyik legjobb barátja volt, de meggyűlölte őt. Ő is azt mondta el, amire gyanakodtam. A csaj kiveti a hálóját a szenvedőre, simogatja a lelkét, az ember észre sem veszi, hogy manipulálva van, majd kezdődik a kihasználás, és az ember dalolva, hálából mindent megtesz, mindent megad, míg egy nap azt veszi észre, hogy senki nincs mellette, csak ő. Lassan elmarja a többi barátot, ill. az ember magától adja fel, hiszen "azok nem igazi barátok". Majd jön a "gyere akár éjjel is", a "kéne pénz"... stb. Viszont ha valaki feltűnik az ember életében, pl. egy új szerelem, a csaj mindent megtesz, hogy tönkre tegye ezt a kapcsolatot, s ha a másik ellen áll, jön a lelki terror: "én mindig melletted voltam, én mindig segítettem neked, te meg elhanyagolsz miatta..." Egyszer sikerült neki szétszedni egy kapcsolatomat (ezt utólag látom, hogy miatta történt). Most végre van párom, és megszakítottam a kapcsolatot a barátnőmmel, mert itt is elkezdte ugyan ezt. Az lényegtelen, hogy anyagilag is mínuszosan zártam, de örültem, hogy végre nem manipulálhat. Nem vesztünk össze, csak lassan leráztam. Azóta több ilyen áldozata is volt, jelenleg is vannak.
Most egy srác van soron, akit kedvelek. Munkahelyemen sokat beszélgettünk, lazább barátság alakult ki köztünk. Nemrég összeveszett a barátnőjével, és szenved. Látom, hogy ugyan az zajlik vele, mint annó velem. Tele irkálja a FB-ot butaságokkal, űzi el maga mellől a haverokat. Mindenki rossz. Néha úgy érzem, hogy beszélnem kellene vele, fel kéne nyitnom a szemét. De nem akarok a "trutyikavaró" lenni. Maradjak ki belőle?
Én is így gondoltam, hogy jobb, ha nem szólok. Akkor sem szóltam semmit, mikor már tudtam, hogy ezt a barátságot fel kell adnom, és már csak ritkán mentem vele kávéra, és egyik alkalommal előkapta a telefonját, és mutogatott képeket egy közös barátunkról, ahogy egy lánnyal ... az ágyban, és gonosz hangon azt mondta, ha a srác nem hagyja el a mostani barátnőjét, ő majd tesz róla ezekkel a fotókkal, hogy a lány magától menjen el. Igazából akkor esett le nekem, hogy valószínűleg az exem sem csókolózott vele egy buliban, nem volt igaz, amikor azzal jött utánam, hogy a párom már igazán is eldönthetné, hogy melyikünket akarja. Nemrég összefutottam az egyik új barátnőjével is a városban, meghívott egy kávéra és csak panaszkodott, hogy most 20 ezret adott neki kölcsön, és fél, hogy nem adja meg. Nem szóltam semmit, csak meghallgattam. Éreztem, hogy megerősítésre vár tőlem. Csak annyit mondtam neki, hogy én már nem beszéltem vele egy hónapja, és igazából nem is hiányzik.
Így visszatekintve annyira ostobának érzem magam, hogy bedőltem az ilyesminek, de el sem tudtam képzelni, hogy vannak ilyen emberek. Naiv voltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!