Szerintetek igazam van, vagy csak én reagálom túl?
Megpróbálom minél rövidebben leírni.
Ez még év közben történt, hogy töriből feleltünk. Haveromat kihívta a tanár. Legelöl ültem, és kérte, hogy segítsek mert nem tanult. Mondtam, hogy persze, mindig szoktam segíteni. Bele is kezdtem, súgtam neki, de a felénél a tanár észre vette, és rám szólt, hogy azonnal fejezzem be. És hát abbahagytam, nem súgtam neki többet. Ő pedig utána föl volt háborodva, hogy miért nem segítettem neki, meg stb. És ez elég rosszul esett, mert én próbáltam neki segíteni, de hát a tanár orra előtt ez elég nehéz.
Szerintetek mit kellett volna tennem? Folytatnom kellett volna és vállalnom hogy mindketten egyest kapunk? Ti mit tettetek volna?
És már többször előfordult hasonló eset.
A másik problémám pedig ugyan ezzel a haverommal van. Például ha engem a tanár valamiért megdicsér vagy jobb jegyet kapok nála, akkor meg rám haragszik. Meg olyanokat mond, amik nem esnek jól. Már sokszor előre félek ha kikapjuk a dolgozatot, mert ha nekem jobb lesz, akkor megint hallgathatom. Ott tartok, hogy sokszor már örülni se tudok, ha mondjuk jó jegyet kapok. Pedig ez fordítva nem így van, én sosem szoktam hibáztatni ha őt dicsérik meg, vagy jobb jegyet kap.
Egyébként pedig tök jól megvagyunk, tök jól elbeszélgetünk, meg sulin kívül is találkozunk, és akkor nem ilyen.
Szerintetek mit csináljak? Tudom, ha ezt megmondanám neki, akkor megharagudna.
Ez a srác nem a haverod, és természetesen nem, nem kellett volna folytatnod a súgást.
Az ember kicsit segít, ha tud, de nyilván nem a saját jegyei kockáztatása árán, és nem végig egy feleletnél. Egyébként súgni is csak annak lehet, aki azért képben van.
Köszi a válaszokat.
De egyébként másban nem ilyen. Rengeteget szoktunk nevetni, meg szinte mindenben egyetértünk.
És nincs ötletetek, hogy hogyan tudnám a tudtára adni ezt? De ne úgy hogy nagyon komolyan vegye, inkább valahogyan poénosan.
Szinte nálunk is ugyan ez van. Meg mikor dolgozatot írunk, és ő elfelejt tanulni, akkor is engem hibáztat. Mert hogy én nem szóltam neki. Az más ha hiányzik, de ott volt előző órán. És másnap leharapja a fejem, hogy miért nem hívtam föl, hogy tanuljon. Egy az, hogy én is el voltam foglalva a tanulással mert én szoktam, másik meg hogy azon kívül még sok más teendőm is volt, egyszerűen nem tudok helyette is tanulni. Nekem se járhat mindig ez az eszembe.
És ez odáig ment már, hogy teljesen elrontja a napjaimat. A többi haverom már mondta is, hogy amíg ő nem érkezik meg, tök jó kedvű, jó fej vagyok, és amint megjön, tök sz*r kedvem lesz, mert tudom hogy idő kérdése, és kezdi megint a szokásosat. És másnak is feltűnt már, aki még nem is a barátom, és kérdezte, hogy miért tűröm el, hogy így viselkedik velem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!