Ebbe a mai világban érez még így valaki rajtam kívül? = (

Sziasztok! Heves megyei 22 éves lány vagyok, és megőrülök az unalomtól és az egyedülléttől! :( Sulival végeztem, elhelyezkedni sajnos még nem sikerült, tehát még csak lefoglalni sem tudom magam, hogy eltereljem a gondolataimat a magányosságról :(Csak telnek a napok, és nem történik semmi. Teljesen egyedül maradtam, a barátaim mind eltűntek, ki erre, ki arra, egyetem, fősuli, a szerencsésebbek külföldön... Mivel reálisan nézem az életet, úgy pillanatnyilag nincsenek nagy álmaim. Van egy kis félretett pénzem és szeretnék felköltözni Pestre, szerencsét próbálni, hátha sikerül elhelyezkednem. Azt hiszem jót tenne a környezetváltozás, mert úgy érzem hogy megrekedtem, itt maradtam a semmi közepén. Nincs senkim, és megőrülök, hogy egész nap nem szól hozzám senki, be vagyok zárkózva, mert nincs kivel kimozdulnom. Hiányzik egy megértő, megbízható barátnő, olyan emberek társasága, akik nem lusták találkozni, beszélgetni másokkal.

Heves megyei, vagy pesti fiatalok, ha hasonlóan éreztek, magányosak vagytok és jól jönne egy barát, akkor írjatok kommentet, vagy privát üzenetet!

L/22