Meg lehet maradni egyedül ebben a nagy világban? (bővebben lent)

Tudom a kérdés nagyon nagyon hülyén hangzik, de komolyan kérdezem.15 éves lány vagyok az életem egy hatalmas hajtás (ne értsetek félre ez tök pozitívan mondom)Mindenem meg van mindenben jó vagyok, tanulásilag majdnem kitűnő (gimiben), társaságilag nagyjából mindenki szeret aki meg nem az csak féltékeny meg hasonló, sőt még külsőleg is (modellkedés de ez hosszú)pasiügyileg is elég sok "lehetőség" van és sport egyesületi tag vagyok versenyszerűen immár 2 éve.De nincsen egy olyan ember akiben ,megbíznék vagy esetleg kiönteném a szívem, még a saját családom sem... És senkit nem érdekel mit érzek a szüleim csak a jegyek meg a sport a barátaimat meg csak asse tudom micsoda de egyszerűen úgy érzem egyedül vagyok és egyedül is maradok soha senkiben nem bízhatok és nem önthetem ki a szívem, pedig én is ember vagyok és szükségem van erre...De ettől mégis tartózkodom, nem is tudom meg tudnék e bízni valakiben..Még is mi a fene bajom?