Miért bánt mindenért? Miért változott meg? Beszéljek vele? Mit mondjak neki?

Egy osztálytársammal 12 éve ismerjük egymást,mindig is jóban voltunk.7.-ben még jobb lett a kapcsolatunk,amikor egyszer írt facebookon és elkezdtünk beszélgetni(előtte nem sokat beszélgettünk,csak pár szót).Elmondta,hogy nagyon szerelmes egy lányba,akivel egyedül én vagyok jóban az ismerősei közül,ezért segítenem kéne neki,mert a csaj eléggé a város menői között van és egy kicsit fél.

Benne voltam,mert szeretem,ha fontos szerepem van a dolgokban.Novemberben kezdtük a "hadműveletet",először csak bemutattam őket egymásnak(én nem vagyok valami menő,inkább csak a lánnyal vagyok/voltam jóban nagyon,mert az anyukája az orvosom és párszor voltak nálunk vendégségben meg néha beszélgettem vele),utána elkezdtünk közösen programokat szervezni és folyton ott voltam a randijaikon,mert a srác félt és szüksége volt rám...Februárban összejöttek,nagy volt a szerelem,rá 2 hónapra szakított a lánnyal a srác,mert lefeküdtek és a srác rájött,hogy mégsem szerelmes,neki inkább más kell,nem akar komoly kapcsolatot.Amíg együtt volt a lánnyal,addig minden nap beszéltünk órákat,folyton egymásnál voltunk és amíg azon igyekeztem,hogy összejöjjenek,addig egy kicsit belé is szerettem.Régen is tetszett,meg minden,de nem tudtam,hogy ilyen jó fej(bár mindig röhögött vele mindenki a suliban az órákon).

Miután szakítottak,utána is beszéltünk még,de egyre ritkultak a beszélgetések és a telefonálások meg a közös programjaink.

Elkezdett a nagymenőkkel lógni,mindig velük volt.Úgy voltam vele,hogy egy nyár alatt vége lesz a "barátságuknak" és újra olyan lesz a kapcsolatunk,mint régen és talán összejöhetnénk.Hát nem így lett...Egész nyáron olvashattam facebookon,hogy milyen jól érzik magukat,nézhettem a képeiket,láthattam,hogy kikkel jött össze a srác.Még a nyár elején ráírtam néha,de nem voltak olyanok a beszélgetéseink,mint régen.Régebben nem kellett gondolkoznom,hogy mit írjak neki,minden jött magától,ha vele beszéltem,akkor mást nem tudtam csinálni közben,de mikor nyáron írtam neki,akkor csak egyszavas válaszokat kaptam és 5 percenként azt,hogy "Pill".Elegem lett belőle.

8.-ban még rosszabb lett.Mindenkivel elkezdett bunkózni,velem különösen.Piszkál azért,ahogy öltözködöm,hogy nem sminkelek(azt mondta múlt héten pl.,hogy olyan csúnya vagyok,hogy a smink sem marad fent az arcomon...),hogy nincs 2000 ismerősöm facebookon,hogy nem hordok márkás dolgokat és hasonló dolgokért.Minden este sírok ezek miatt,mert nagyon rosszul esnek.Régebben sokkal rendesebb volt.

Egész évben ilyen volt és jövőre osztálytársak leszünk a gimiben is.A jövőbeli osztálytársaink már "behódoltak" neki,látom facebookon a kiírásokat meg a képeket...Nem tudom,hogy mit csináljak.

Jövő hétvégén megyünk 3 napra osztálykirándulásra,talán ott beszélhetnék vele erről a dologról,nem?

Vagy inkább hagyjam,hátha történik valami csodaszerűség és minden olyan lesz,mint régen?

Mit mondjak neki?

Csak az a gond,hogy már minden tanárunk mondta neki,hogy megváltozott,de nekik azt mondta,hogy "Az emberek néha megváltoznak,ezt el kell fogadni és kész.".Nem akarom,hogy engem is lerázzon ennyivel.

Ismerem a titkait,tudom,hogy mitől retteg a legjobban,tudom,hogy melyik az a film,amelyiken sír és kulcsom van a házukhoz(ő adta,amikor még jóban voltunk,de nem kérte vissza,szerintem el is felejtette).Szóval szerintem legalább megmagyarázhatná,hogy miért utál...

Oké,hogy a nagymenők közé tartozik most már,de nem kéne velem úgy viselkednie,mint valami utolsó szeméttel.

14L