Rég elmúlt barátság még mindig fáj?

Eléggé szánalmas az amit leírod, de ezt érzem. Volt egy osztálytársam akivel nagyon jóban voltunk, de érettségi után különváltak az útjaink. Ez tényleg jó rég, 2012-ben történt. Pestre ment, én egy évvel később költöztem oda. Abban az egy évben sem keresett amikor én még itthon voltam és utána is 2x találkoztunk, ő sosem írt nekem, mindig én voltam az aki érdeklődött, igaz ő hívott meg anno találkozni. Ezzel a volt baráttal 9 éve nem is beszéltem már és tudom, hogy baromira nem józan dolog ez, de még mindig gyakran eszembe jut és fáj, hogy ő tovább lépett és elfelejtett. Ennyi idő után mág nem lenne jó megkeresni őt, ráadásul ő soha nem mutatott érdeklődést felém a költözés óta.

Az a bajom, hogy nem tudom elfelejteni és tovább lépni, tudom, hogy egészségtelen már ezen rágódni és énis letenném ezt a batyut, de nem tudom. Idegesít, hogy nem felejtettem még el ezt az egészet.

Nektek van valami hasonló élmén? Sok éve nem látott volt barát iránti vágyódás?

Igazából az elhagyatottság fáj még mindig, ő simán tovább lépett, mintha soha nem is ismertük volna egymást és én voltam olyan bolond, hogy ezt egy életre szóló barátságnak gondoltam anno.