Gimnáziumi barátnőm férje sajnos elhunyt.Nem tudtam megjelenni a temetésen,munka miatt.Nagyon megorrolt rám emiatt.Barátságunk régi (20 év),az elmúlt években nem tartottuk rendszeresen a kapcsolatot.Tényleg nagyon csúnya dolog,h nem jelentem meg?

Persze, illett volna, ezt abszolút így gondolom én is. De muszáj volt dolgoznom sajnos.

Ha nem is lezártnak, de egyértelműen eltávolodtunk az évek során, egész más az életfelfogásunk is már, mint régen, tinikorunkban. Azért remélem idővel enyhül.

Borzasztó (hirtelen, fiatalon ment el a férj) , ami történt, talán másképp érzékeli ilyenkor az ember a dolgokat.

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a választ.

Igen, nekem is az első gondolatom az volt, hogy ilyen helyzetben az utolsó gondolatom lenne, hogy ki tudott eljönni, s ki nem.

Nagyon sajnálom ezt a helyzetet és kedveltem a férjét, jó ember volt.

De nem nemtörődömség volt.

Természetesen amint megtudtam, beszéltünk telefonon, azóta többször is kérdeztem, hogy van, tudok-e segíteni vmiben. Persze egy ilyet csak túlélni lehet, azt gondolom.

Nem tudom min mehet keresztül, érthetően érzekenyebb most.

Nem ilyen borzasztó a munkahelyem sem,hogy nem engednek el, de szilveszter után pár nappal még a kollégák 90%-a szabadságon volt, nem tudtuk megoldani sajnos.