Miért van az hogy sosem olyan emberekkel barátkozok össze amilyenekkel én szeretnék?

A barátság nem olyan, hogy mindenben megegyeztek. El kell fogadni egymást olyannak amilyenek és olyan programot kell csinálni ami mindkettőtöknek jó. Például ha buliba nem is mentek, más programot simán csinálhattok ami őt is érdekli, például egy koncert, mozi, színház, meg ezer dolgot lehet még csinálni.

Nyiss egy kicsit az emberek és más dolgok felé. Ki tudja, hátha megszereted az adott dolgokat.

Én is ugyanígy vagyok, mint te.

A bulin kívül mit szeretsz? Pl.: szereted a hokit, akkor vagy járj hokizni, vagy járj hoki meccsekre és ismerj meg olyan embereket, akik szeretik a hokit, de ugye e helyett bármit be tehettem volna. Egyébként ez a kérdés sosem könnyű. Az én barátaim között pl.: van olyan akivel egyszer 10napot együtt töltöttünk, az óta évente kb 1-2x beszélünk, de a barátomnak tartom, volt amikor ő segített és volt amikor én neki és tudom, hogy ha lehetősége van, ez a jövőben is így lesz, illetve van olyan, aki meg azért a barátom, mert ismerek pelenkás korom óta. Ugyan szinte semmiben nem értünk egyet és sokszor felidegesítjük egymást, attól még ő is a barátaim közé tartozik, segítünk egymásnak ha tudunk sokmindenben.

Ez egy általános jelenség: olyan ez, mint a mágnes. Az az oldal gyakoribb, ami taszít.

Zárkózottan, nem barátkozósan elég nehéz. Én mindig elvesztem az érdeklődésemet a másik felé. Akit meg szeretnék, annak nem akarok az agyára menni. Nem tudom én sem, hogyan kell csinálni, pedig elég könnyen kötődök!