A legjobb barátok, családtagok, házastársak is megunják egymást legkésőbb 20 év után?

Nagyszüleim nem tudom, pontosan meddig voltak házasok, de több, mint 50, mert akkor nagy bulit csaptak.

Őket a halál választotta el, sosem unták meg egymást. Nagymamám egy nagyműtét előtt, aminél kétséges volt, hogy felébred-e majd, felhívott, és lediktálta nekem a komplett napirendjüket, elmondta, hogy nagyapám nagyon önálló, reggelit pl. mindig ő készítette, vacsorárát is magának csinálja, de *illessz be ide 30 tételből álló listát* ezeknek mindig kell lennie otthon, ígérjem meg, hogy ha ő meghalna, akkor gondoskodok arról, hogy vagy én látogatom, és bevásárolok, vagy intézek egy bejárónőt, aki megteszi ezt.

Nagyapámnak meg minden gondolata nagyanyám körül forgott, még 60+-osan is. Vegyünk narancsot, nagyanyám szereti. Itt egy virágbolt, biztos örülne, ha vinne neki csak úgy. Nézzem meg az interneten, hogy lehet búzavirágot cserépben nevelni, mert azt mondta a napokban, hogy az hiányzik neki a legjobban azokból az időkből, mikor még tudott sétálni a természetben. Mikor meglett a jogsim, azzal ünnepeltük meg, hogy iszogattunk a pincében, és tütükésen elmondta, hogy ha felébred éjszaka, akkor megsimogatja az alvó nagyanyám arcát, és olyanokat mond neki, hogy szereti, meg becézgeti, de el ne mondjam nagyanyámnak, mert ez hétpecsétes titok, "hál'Istennek sosem kel fel rá". Nagyanyám józanul mondta ezt egyszer, hogy időnként ezt csinálja, és olyankor levegőt is alig vesz, mert attól fél, hogy ha nagyapám rájönne, hogy ébren van, és tud róla, akkor nem lenne több éjszakai simogatás, meg "szeretlek, Annuskám"

Személy szerint örülök, hogy nekem ilyen példa lett mutatva, mert tudom, hogy hogy kell bánni azokkal, akiket szeretek. De cserébe a léc is fel lett helyezve. Személy szerint párkapcsolat még nincs, ami megugrotta volna, de olyan baráti kapcsolat nem is egy, ahol szerintem nem fog megszakadni a dolog. Más beosztás, fizikai távolság, család, gyerekek miatt nem tudunk gyakran találkozni, de mikor igen, akkor olyan, mintha nem köszöntünk volna el egymástól x ideje, hanem csak rányomtunk volna a beszélgetésben a pause gombra, és ott folytatjuk, ahol abbahagytuk.