Volt már olyan, hogy valakivel jóban voltatok és hirtelen passzívvá vált felétek? Rákérdeztetek, hogy miért?

Manapság már csak ha rá mersz kérdezni ilyenkor nőnél hogy mi a helyzet, akkor csak vagy terelést, hárítást, hazugságot fogsz kapni, nem változott semmi, te látod rosszul és társai. Vagy nyílt/burkolt agressziót, hogy te erőszakos vagy, hogy mered őt elszámoltatni, számon kérni, birtokló és kisajátító vagy, nárcisztikus stb. De őszinte választ azt nem, vagy nagyon nagyon ritkán. Elvárják hogy találd ki, és kopj le magadtól :D

Egyébként itt az történhetett hogy vagy már nem érdekled mert leírtad magad neki valamivel (ez néha lehet már egyetlen apróság is, vagy csak hogy nem úgy és nem akkor közeledtél amikor neki az megfelelő lett volna), vagy megváltozott élethelyzet (azért is az tahó aki az ilyenről nem értesíti a másikat, aki elvileg fontos számára), vagy szimplán új pasi van a képben, és láttam írod ez nem olyan ismerkedés csak szimpla barátkozás, de arra is ki tud hatni nagyon. Gyakran mindenki mást elhanyagolnak, leépítenek ilyen esetekben. Vagy csak szimplán megunt és most eldob. Manapság így megy ez.

Felesleges kérdezni, mert az emberekbe bele van kódolva az, hogy ne mondják el a gondokat, ez pedig így van jól. Én is azt tapasztaltam, hogy amikor én őszintén kifejeztem a nemtetzésem vagy azt, hogy egyedül szeretnék lenni, akkor mindennek el voltam hordva, menekültek tőlem. Ezért én is így tapasztaltam, hogy ha gondot éreztem, akkor hiába kérdeztem a másikat, csak annyit reagált, hogy nincs gond, aztán elmenekült.

Pont ezért nekem is magamtól kellett rájönnöm. Én a végletek emberek voltam, vagy túl zárkózott vagy túl mohó. Néha nem csak mindegyik emberrel így viselkedtem, hanem volt egy ember akire pakoltam a olgaimat, a többiektől pedig elzárkóztam.

Pont ezért én ahol látom, hogy rezeg a éc, kezd eltávolodni az ismerősöm, ezt néze először, hogy nem észlelt e hirtelen éles váltásokat a modoromban vagy nem telepedtem-e rá túlságosan.

Ha ezt nem érzem, a másik ami gond szokott lenni, hogy a poénkodásnál sem érzem mindig a határokat, néha pedig bántásnak veszik az emberek. Ezen is elmerengek, hogy nem erről van-e szó.

Tehát vedd a főbb rossz tulajdonságaidat és azok alapján próbáld meg visszajátszani, hogy mi lehet az eltávolodás oka.

2-es valaszolo" hogy mered őt elszámoltatni, számon kérni, birtokló és kisajátító vagy, nárcisztikus stb. De őszinte választ azt nem, vagy nagyon nagyon ritkán. Elvárják hogy találd ki, és kopj le magadtól"

Ezt nagyon jol osszefoglaltad! Nekem pont ezt mondta egy baratnom.No- no baratsag.Mikor szova tettem dolgokat.Kiveve azt nem mondta hogy narcisztikus vagyok helyette azt hogy hogy jatszmazok es ez egy toxikus kapcsolat ...pont o jatszmazott.Projektalt.

Ami az oszinteseget illeti ossze- vissza filozofalt,utotte egyik szavat a masikkal.

Én azért ránéznék, hogy minden oké-e vele, és elég kitartóan. Ha férfi, ha nő.

Lehet, hogy naiv vagyok, de nagyon sokszor jártam úgy, hogy azt hittem, rólam szól az, hogy nem keres a másik, építi le a barátságot, aztán kiderült (és nem két nap alatt, mert rendszerint nem mondták el elsőre, mikor kérdeztem, hogy mi van, akkor minden szipiszupi, csak "nagyon elfoglaltak"), hogy igazából hozzám az ég adta világon semmi köze nem volt a dolognak, tőlem teljesen független lelki nehézségek álltak a háttérben.