Hogyan kezdenétek a békülést?

Kérdező! Először is azt csinálsz, amit akarsz. Másodszor: én ennyi év után hagynám a dolgot, és új ember után néznék. Adódik a kérdés: miért most 8 év után jutott eszedbe? Eddig hol voltál? Mit csináltál? Eddig miért nem hiányzott? Miért épp most jutott eszedbe?

Azt írtad, békülni. Tányércsapkodósan, veszekedősen váltatok el?

Szerintem ennyi idő után már azzal sem tudna az ember - legalábbis én - ordítozni, veszekedni, kiabálni, akivel annak előtte kígyót-békát kiabáltunk egymásra. Hogy miért? Mert felesleges!

Megkérdezhetem, hogy jutott most - ezek szerint - 8 év után eszedbe? Azon kellene elgondolkodni, hogy mi váltotta ki? Beleuntál az egyedüllétbe? Nincsenek barátaid?

Én erőltetni biztos nem erőltetném, ahogy Kólauborkával is írta,idézem:

"Az exed nem véletlen az exed."

Ha véletlenül összefutsz vele az utcán, akkor meg úgyis adja magát a helyzet. Utcán az ember nem veszekszik, nem üvöltözik, nem őrjöng, mert bárki ráhívhatja az emberre a rendőrt, nyilvános hely nem alkalmas arra, hogy teljesen kiforduljunk önmagunkból.

Én felhívnám (bár ennyi idő távlatában még telefonszámcseréje is lehetett), ha ez nem sikerülne, akkor írnék neki egy üzenetet. Ott pedig leírnám, hogy már egy ideje sokat gondolok rá, és jól esne/örülnék, ha össze tudnánk ülni a közeljövőben, hogy átbeszéljük a régen történteket, és újra beszélőviszonyba kerüljünk.

Egy próbát szerintem megérne, de közben arra is fel kell készülni, hogy ő ebből nem kérne inkább, így nem menne bele. Vagy lehet, nem is válaszol. Szóval szinte bármilyen kimenetele lehet, hogy konkrétan melyik, szerintem csak a gyakorlatban derülne ki.

Több olyan barátságom is volt, amit próbáltunk feléleszteni (volt, ami veszekedés, de olyan is, ami csak eltávolodás miatt szűnt meg), és elég vegyes lett a végük. Volt, ahol egy darabig gördülékeny volt a dolog, aztán elhalt, de olyan is, ami a felélesztés óta jobb, mint előtte volt. Szóval remek vége is lehet.