Az egyik baratnőm "lenyúlta" a másikat?

9-es vagyok.

"Ma meg már bárkinek megmondom a véleményem kortól, nemtől akár poziciótól(pl munkahely) függetlenül, mert igazság a legjobb, még ha fáj is inkább fájjon mint hogy a képembe mosolyogva hazudjanak."

Ebben nem értünk egyet. Vagyis így leírva nagyon jól hangzik, de a tapasztalatom az, hogy ez nem így működik.

Én pont hogy olyan voltam fiatalon, aki szerette mindig nyíltan kezelni a problémákat. A vége az lett, hogy mindenhonnan kiutáltak, bunkónak tartottak, menekült előlem mindenki.

Hogy a konkrét szitunál maradjak: a Kérdezőnek egyszerűen nincs igaza. Pont. Emberileg érthető, ha rosszul esik neki, de ha ezzel odaáll a barátnői elé, akkor ők teljesen jogosan fogják hülyének nézni, és rövid időn belül a körön kívül fogja találni magát. Ugyanis ha előadja nekik, hogy miért érzik jól magukat nélküle, amikor ő amúgy rá sem érne, akkor a barátnők erre azt fogják reagálni, hogy nem a tulajdonai, és azzal járnak szórakozni, akivel akarnak. És hogy nekik ilyen féltékeny, kisajátító, vérszívó barátnő nem kell.

Szerintem sokkal jobb bizonyos dolgokat magában elrendezni, mint a környezetét fárasztani vele. Főleg ilyen esetekben, amikor egyértelműen nincs igaza.

9-es

Nyilvánvalóan nem mindegy hogy hogyan közlöd a véleményed, engem nem utáltak ki sose, sőt volt aki még kifejezetten szeretett is emiatt mert tudta hogy nem fogok össze-vissza hazudozni mint mások. Lehet csak különböző környezetben éltünk, es én voltam a szerencsésebb.

A témánál maradva nincs igaza így van, egyetértek. Azért javasoltam neki a megbeszélést mert magamból indultam ki, az én a barátnőim pont azért a barátnőim mert nincs olyan hogy kínos téma köztünk, sem olyan hogy rossz szemmel nézünk egymásra. És ez azért van mert tettem érte hogy így legyen, bizonyítottam nekik hogy egy jo barátság ilyen. Egy lány, gúnyt űzőtt belőlem az iskolában még abban a koromban amikor nehezen kommunikáltam. Elkezdtem változtatni magamon, nyitni az emberek felé és ezután a lány is elkezdte belátni hogy nem volt szép dolog amit velem csinált, azóta az egyik legjobb barátnőm, es már ő is ugyanolyan nyitott, nem ítélkezik, nem gúnyol senkit. Ezt a párja is közölte velem hogy örül neki hogy velem barátkozik mert sokkal emberségesebb lett.

Ez nem mese habbal, tények, mert vannak dolgok amiken tudunk változtatni, és ha megtesszük jobb lehet nekünk.

Márpedig ha 7-8 év után is legjobb barátnőknek tartják egymást akkor az lenne a minimum hogy rendesen kommunikálnak egymással, megbeszélik a problémáikat. Ha nem így van akkor ezekszerint másképp értelmezzük a barátság fogalmát.

De most komolyan... Te mit szólnál hozzá, ha a barátnőd meg akarná veled beszélni, hogy xy-nal miért barátkozol, mert ez neki rosszul esik? Szerintem az emberek 90 százaléka nem az őszinteséget díjazza ilyen esetben, hanem minél előbb igyekezne megszabadulni az ilyen kontrollmániás barátnőtől.

Ha ki szeretné valaki sajátítani a barátnőjét, arra nem az a megoldás, hogy ezt megbeszéli vele, mert ezzel ezer százalék, hogy elveszít őt, hanem az, ha belátja, hogy nincs igaza, és igyekszik változtatni a hozzáállásán.

Nem mindeki gondolkozik így, ha ezt mondaná akkor tudnám hogy van valami baja amiben segítségre szorul és nem akarnám magára hagyni, mert nekem is volt hasonló gondom, igy tudom azt is hogy ennek mélyebben gyökerezik a problémája. 8 évről barátságról van szó!

Másrészről nem azt mondtam hogy azt kérdezze a barátnőjétől hogy miért barátkozik xy-al mert a kérdezőnek se ez a problémája. A kérdező problémája hogy kimarad a buliból, feleslegesnek érzi magát mert a barátnői nélküle is jól szórakoznak és emiatt fél attól hogy megvállhatnak tőle.

De abban egyetértek hogy mindenképp kell a hozzállásán változtatnia.