Mást is idegesít amikor az emberek komolyan veszik az életet, társadalmi normákat?

Mások is vannak így vele persze, nagyon sokan.

Én meg ellenkezőleg vagyok vele, én meg azt nem szeretem ha valaki túlzottan komolytalan, de annyira, hogy azzal már másnak is kárt okoz.

Egyik hozzáállás sem jó végletes formában, mert mindkettő káros mind az illető saját életére, mind a környezetéére.

Szellemileg megfelelően érett embernek illik megtanulni, milyen helyzetet hogy érdemes kezelnie, mit érdemesebb komolyan venni és mit lazán venni, de az egyik nézet kizárólagossága, és túlzott mértéke nem hoz sok jót a kettő közül egyik esetében sem.

#6: de ha nem vesszük komolyan az életet, minek kitörni a börtönből? Ha semmi sem fontos, nem mindegy, hol vagy?

Szerintem a börtön csak ott van, hogy nem tudja valaki elviselni, ha mások nem úgy gondolkodnak, mint ő. Ez tényleg beszűkíti az elmét. Az pedig itt egyedül a kérdezőről mondható el.

Pont ezért kell kitörni, mert szerinted ez a szánalmas mókuskerék, amit a sok csóró életnek hív, az valóban élet, vagy csak egy rakás emberi játszma, meg küzdelem, amire az ember a maga megnyugtatásául azt mondja: "Ez az életem." ?

De nem véletlen írtam nagy betűvel, másoknak soha nem szabad ártani ezzel a felfogással, ahhoz nincs egyedül joga az embernek, az már a masik véglet, ha valaki féreg. De szerintem a lepontozás is ezért van, mert az emberek elég sanyarú sorsúak, és megtámadnak mindent ami emlékezteti őket erre. Igazából mindegy, nekem egy lényegtelen szám az oldalon, viszont ilyenkor sajnálatot érzek, hogy milyen szar lehet nekik beszűkűlt tudattal, mert legbelül szerintem minden emberi lény érzi, hogy ez amit itt "életnek" neveznek sokan, az inkább szánalmas, és nem hogy komolyan venni nem érdemes, de még röhögni is nehéz lenne rajta, ha őszintén szembe nézne vele objektíven.