Minden ember előbb utóbb, csak úgy eltűnik az életedből?
30 éves vagyok, és az eddigi élettapasztalatim szerint a barátok, párkapcsolatok csak jönnek mennek. Egy idő után mindenki úgy megváltozik, hogy már rá se ismerek. Tavaly 15 éves barátságom romlott meg, elkezdett dolgozni, pénze lett, politikai nézetünk teljesen különböző lett... Most jelenleg két barátom van, de abból az egyik 180 fokos fordulatot vett röpke fél év alatt, mióta barátnője van.
A párkapcsolatokról ugyan ezt tudom elmondani. Eddig 2 komoly kapcsolatom volt. Mind a kettő 3 év után pont abba az irányba változtak, amit én nagy ívben elkerülök.
Úgy érzem már csak egy dologra számíthatok az életben az saját magam. Semmi más.
Ti is tapasztaltotok már ennyire drasztikus leépülést kapcsolatok terén 30 fölött? 2 éve még egy csomó jóbarátom volt hasonló gondolkodással mint jómagam. Ma már szinte teljesen egyedül vagyok.
Még nem vagyok 30, viszont már most is érzem ezt, huszonéves fejjel.
Mindannyian sokat változunk (barátok és mi magunk is), keressünk önmagunk, a hivatásunk, karriert és jövőt építünk magunknak, majd egy ponton a saját családunknak. Változnak a prioritások, a célok, az igények, kikerülünk a barátokkal közös közegből (pl. középsuli, egyetem), és egyre kevesebb dolog köt össze minket, úgy igazán.
Ez mind viszont az élet rendje, sajnos. Amennyiben mindkét fél nyitott rá, fent lehet tartani, meg lehet menteni a barátságokat, viszont nekem ilyen téren aligha volt mostanság szerencsém.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!