Meddig vársz a "barátod" válaszára mielőtt letiltod?
Leírom a röviden.
Megismertem itt valakit 2021 novemberébe. Nagyon jókat beszélgettünk, rég éreztem ilyen őszintének és érdeklődőnek valakit. Nem a tipikus egy mondatos válaszok voltak, hanem hosszú levelezések így volt hogy eltelt pár nap is mire kaptam választ, de megérte.
Megbeszéltük hogy találkozunk is, de csak diplomázás után (kb 2hónap múlva). Tervezgettünk is közbe.
Aztán lediplomázott és elkezdett egyre kevesebbet válaszolni, nem tudtam az egészet hova tenni, rosszul is esett, mert nem értettem. Igazából most se értem miért volt ez a nagy váltás ok nélkül.
Innentől mindig volt valami ami miatt "elfoglalt" volt.
Egyszer orvosokhoz járt, máskor másra fogta, nem szakítottuk meg a kapcsolatot, de a gyakoriság a válaszok között pár napról lecsökkent hetekre, majd később hónapokra.
Nekem eléggé mélypont volt az életem az elmúlt hónapokban, 4 hónapja nem keresett, szülinapomra se írt, holott ez nem volt rá jellemző előtte és okot se adtam rá...mondjuk jóval kevesebbet látom/láttam "online" mint eddig, de mindig bennem volt az érzés, hogy b*ssza meg hogy fent van, de írni nem tud.
Szóval...én ma gondoltam egyet és letiltottam, mert semmi értelmét nem látom már annak hogy az ismerőseim közt legyen.
Ti meddig szoktatok várni hasonlóan szituációkban?
Szívesen meghallgatok más hasonló sztorikat is.
Persze tudom...emberek jönnek és emberek mennek, de azért mégis csak szíven üti az ilyen embert, amikor ok nélkül tűnnek el az életéből emberek...
10, pont e miatt a mentalitás miatt nincsenek normális barátaid, és várod egy random embertől az interneten, hogy hozzád szóljon.
,,De én pont ezért nem tudom barátságnak nevezni, azt ahol félévig le se sz.rja egymást a két ember"
Azért, mert fél évig nem találkozunk, nem azt jelenti hogy le se szrjuk a másikat. Nyilván ha külön városban éltek, nehéz találkozót összehozni, főleg ha felnőtt, dolgozó emberek vagytok.
,,Ha segítségre van szükséged vagy pár jó szóra tőle esetleg fordítva"
Ilyen mély barátságoknál már túl vagyunk ezen a szinten hogy ennyi legyen hogy segítsük egymást. Egy barátság nem ennyiről kéne hogy szóljon, hogy a másik lelkét patyolgatod. Amit te leirsz, az nem barátság, hanem a másik lelki szemetesnek használása.
Pont ezért ilyen erős, mert tudjuk, hogyha 3 hónapig nem beszélünk, akkor is ott lesz a másik. Aztán meg ha összejön akkor órákat utazunk egy találkozoert, és együtt töltünk pár napot.
És pont emiatt tudom, hogyha SOS szitu van, akkor bármikor felhvhatom őket, és ők is engem.
Nem kell mindent fekete-feheren latni.
Akik közelebb vannak azokkal lehet gyakrabban találkozni. De kiakadni ezen, szerintem csak szimplan éretlenség.
Nálam van egy alapszabály, amit még apámtól tanultam:
Ha minden barátodra megsértődsz, ha bármi negatív dolog ér miattuk, akkor nem lesznek barátaid. Ennyi.
Te nyilván többet láttál bele ebbe a barátságba, mint ő. Neki inkább csak addig kellettél, ameddig nem talált mást. Vagy ameddig kellett neki valaki, aki mellette áll. Sajnos nem ritka az ilyen. És persze lehet magyarázkodni, hogy az egyetem miatt nem ér már rá fél éve, de azért legyünk őszinték: ez ilyen formán durva torzítás. Ez akkor igaz, ha te nála a sorban valahol a vége felé kullogsz.
Ebből a "jaj, én nem tiltok le senkit" dologból meg azért nem kéne ideológiát gyártani. Nem lesz attól valaki rosszabb ember, ha letiltja azt, akiben csalódott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!