Mit tehetek ebben az esetben?

Update. Most már teljesen mindegy szerintem, hogy mit teszek. Teljesen másképp viselkedik, alig vagyunk együtt, megyünk el valahova, mindig a csajjal lóg, róla beszél, őt dicséri, és már egymás képe van beállítva háttérképnek, meg benne van a telefonjukban egymás ujjlenyomata.:) Már teljesen látom, hogy ez abszolút reménytelen, és a próbálkozás egyoldalú.

Nagyon szarul esik. Ráadásul most egy másik lány is van a képben, nem csak egy, hanem 2. Előttem kezdenek súgdolózni, és ha megkérdem, hogy na, miről van szó, akkor elhallgatnak, és csak mondják, hogy "ja, semmi". Megértem, hogy vannak dolgok, amiket nem akarnak cégem megosztani, de akkor mi a fszomért előttem kell ezt feltétlenül felhozni? És csak így a semmiből, kezdenek célozgatni, kacagni, én meg mint valami idióta, ott megyek mellettük. Végre azt hittem lesznek barátaim, mert más suliba kerültem, erre itt még szarabb, mint otthon volt...

Velem megosztani*, elnézést

Egy kicsit sok idő telt el azóta, nem tudom, megnézi-e valaki a válaszomat még, de nem javult a helyzet, csak gondoltam leírom. Én próbálkozok, de úgy érzem, hogy hova tovább hiába. Ha nincs ott a lány, akkor semmi gond, mert most nem írogat vele annyit, mikor ott vagyok. Akkor röhögünk, beszélgetünk, hülyülünk, minden. De ha ott van a barátnője, akkor én mintha nem léteznék egyszerűen. Próbálom nem túlreagálni, de ha egyszer rám se néz, őt ölelgeti folyamatosan, hogy mennyire szereti, kicsi nem tudom mije. Én pedig nem tudom leplezni, hogy féltékeny és csalódott vagyok, tehát észreveszi, és jön, megölrl, majd továbbmegy, vissza hozzá. Tényleg nagyon rosszul esik, nem értem, hogy én miért nem érdemlem meg a boldogságot, a barátokat, ahogy mindenki más. Már két barátnőm hagyott el, cserélt le, most pedig mikor azt hittem, jó lesz, hát még sokkal rosszabb, mint az előzők.