Hogy szerezhetnék sperger szindrómásként barátokat?

Volt egy kollégám, ő is aspergeres, de attól még baromi jó arc, nagyon tág látókörű, szervez biciklis túrákat, zenei kvízt, mindenféle programokat. Csak persze fura, és ha elkezd valamit, egyszerűbb végighallgatni mint a harmadik sóznál leálltani, hogy "jaigen, már mesélted":D Ha egyszer beindult a gondolat, azt már nem lehet megmásítani:D autist rulez, ez van, de ettől még nem rossz.

Szóval van remény!

Még 2007-ben tudtam meg, hogy Asperger-szindrómám van, egy könyvben olvastam. Nagyon nehéz volt, mire az Autizmus Alapítványhoz eljutottam 2018-ban. Több hónapon át, többszöri vizsgálat után lett meg a hivatalos diagnózis, hogy súlyos fogyatékos vagyok.

Ezt csak bevezetőként írtam.

Óvodás korom óta és általános iskolásként, középiskolásként és azóta is nehezen tudtam barátkozni - pontosabban nem igazán.

A kérdezőtől idézve:

"Ötletem az nekem is rengeteg van viszont már óvoda óta mikor mondani akarnék valamit akkor a szavamba vágnak ezért iskolában csoportmunkáknál már meg se merek szólalni…"

Pontosan jellemző az Aspergeresekre ez a dolog.

Ez egy agyműködésbeli eltérés az NT-khez képest - amit kevesen értenek.

Ez nem PC-ség, meg safeplace, meg divat - hanem ez van.

A Kérdezőtől idézem:

"Nem tudom mennyire függ össze a kettő de azt hiszem szociális fóbiám is van"

Még annak idején, 2007-ben olvastam, hogy az Aspergeresek kb. 80%-ánál kialakul a szociális szorongás. Autistákra nem jellemző.

Nekem sem voltak barátaim, pedig szerettem volna - és egy időben voltak is.

De valóban nehéz. Mostanában már más hozzáállással igyekszem és vannak pozitív, eredményeim.

Azt is tudom, hogy miért.

Ezzel nem segítettem a kérdezőnek, tudom. De most csak ennyit tudtam válaszolni, talán ez az információ is használt valamennyit.

Aspergeresként én is ezen gondolkozok sokat. Arra, hogy azt mondod... "Nem tudom mennyire függ össze a kettő de azt hiszem szociális fóbiám is van". Annyira, hogy mielőtt diagnosztizálták az aspergert azt hittem, hogy depresszió és szociális fóbia, de mára egyértelmű, hogy rengetek probléma ebből fakad. 2017-ben derült ki ez nekem, 17 évesen.

Nehéz kérdés, nem tudom csak lekorlátozódjak hasonló emberekhez mint én, vagy esetleg tipikus "normál" emberek között.

Online barátaim vannak, külföldiek főképp, közös érdeklődés alapján (Forma 1 sport) van akit 2014 óta ismerek. Ha tovább fejlődni akarunk, valószínű komfort zónán kívülre kell menni valószínűleg.

22F