Mások is azt érzik, hogy mindenhol utálják annak ellenére, hogy semmi rosszat, ártót nem tesz?

Ajánlom figyelmedbe Vámos Robi: Bátran lehetsz fura c. könyvét:)

Sokáig én is ezt hittem, mert soha nem beszélt velem senki, elkerültek, stb. Iskolákban, táborokban, számítógépes játék közösségekben, de még a családomban is. Aztán rájöttem hogy ha odamegyek azokhoz az emberekhez, és beszélgetéseket kezdeményezek, akkor kiderül hogy igazából egyáltalán nem utálnak, csak az elején valamiért nem barátkoztunk össze, és utána senki nem kezdeményezett, így semleges maradt a viszonyunk. Szóval lehet klisésen hangzik, de tényleg meg kell próbálni nyitni mások felé, bevonni magad a beszélgetésekbe, programokba, stb, és rá fogsz jönni hogy egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint hitted :)

Lehet sértődötten puffogni, csak az a baj, hogy attól még a problémád nem fog megoldódni. Vagy állhatsz úgy hozzá a dolgokhoz, mint a 12-es válaszoló, és akkor talán neked is jobb lesz.