Lehet félreismertem a barátom így 15 év után?

Teljesen véletlenül barátok lettünk annak idején egy olyas valakivel akit ránézésre nem bírtam egyáltalán. Teltek múltak az évek jó volt vele lenni aztán kb egy fél éve elkezdte egy teljesen más arcát mutatni. Nagyon kritizáló lett és mindig csak az jó amit ő talál ki minden más nem az. Nem tudom soha semmivel megkínálni ha eljönnek mert neki semmi sem jó semmi sem ízlik minden rossz mindent kritizál. Én azért vendégségben nem merném ezt.. Na mindegy. Szóval szívből adnám kínálnám és csak leminősít mindent. Néha vannak olyanjai amikor egy viccen elkezd durván lítániázni de rajta nem lehet fogást találni illetve aki megpróbálja azt rögtön erőszakkal akarná megoldani. Tehát ő a tökéletes. Én kezdem azt érezni egyre jobban hogy nem igazán kérek már belőle mert inkább a terhemre van mintsem örömömre. Sokan elfordultak már tőle és folyton panaszkodik emiatt de nem veszi észre hogy a nyers stílusa nagyon nem nyerő. Meg ez az ami a szívemen az a számon el is visszaüt. Nem jó ómen ez főleg úgy hogy az ilyen inkább tiprásra használja ezt. Egyik közös legjobb barátunk aki majdnem a testvérünknek tekinthető ő is már kezd elfordulni tőle amit zokon vesz de nem képes végiggondolni hogy mindezt magának köszönheti. Közös munkát is próbálna összehozni de én nem akarok vele együtt dolgozni egyáltalán nagyon azt érzem. Belül mindenem tiltakozik ellene. A fiai is leléptek otthonról miatta. Régebben furáltam de mostanra kezdem elhinni hogy tényleg nem olyan jó ember. Elképzelhető hogy ennyi év után még csak most derül ki hogy milyen ember valójában?