Hogy tartsak életben egy barátságot, amibe én többet akartam volna de a másik fél nem?
Van egy barátnőm, akivel az évek során a közös érdeklődésünk miatt kerültünk közel egymáshoz. Annyira, hogy még közösen is mentünk nyaralni, sok közös program, stb. Nekem ez barátságnak tűnt, de mint kiderült, a lánynak csak felszínes kapcsolat volt.
Ez olyan rossz volt, mint egy szakítás, ha nem rosszabb, erre rájönni... beszéltünk róla, de ő nem ismeri el, szerintem nem is ismeri a barátság fogalmát, neki az életében nem voltak, csak érdekkapcsolatok.
Szóval hatalmasat csalódtam, fáj, és ha csak én lennék, egyszerű lenne, mert megszakítanám vele a kapcsolatot, mert tudom, máshogy nem tudom elfelejteni.
Az a bonyodalom, hogy van egy 5 fős társaság, ahol mind ő, mind én benne vagyunk, sokszor talizunk és járunk el ide-oda. Emiatt nem boríthatom a bilit, mert vagy felbomolna a társaság vagy valaki kiesne teljesen (és arra van esély, hogy ez én lennék, mert a többieket a másik lány viselkedése nem zaklatta fel, ők valszeg megelégednek a felszínes kapcsolattal). Viszont így minden egyes chat váltás, találkozás feltépi bennem a sebeket újra.
Mit csináljak szerintetek?
Bocs' de teljesen úgy írsz, mint aki szerelmes ebbe a lányba és akkor nem jó a kategória.
Mert egyébként nem értem minek kell ennek ekkora feneket keríteni?
Barátságból átmentetek jó ismerősi státuszba és ennyi!
Nyilván nem te vagy neki az "igazi", semmilyen szempontból.
Ne drámázz, (feltépi a sebeket, nem tudom elfelejteni, stb) ne borogass bilit, ne "szakíts", élvezd a társaság nyújtotta szórakozási lehetőségeket és higgadj le!
Miért kell fenntartani a látszatot? Kinek, minek?
A fájdalmat értem, fáj és ez csak az idővel vagy a te énmunkáddal lesz jobb.
A többire mi a válasz? Meghallgatlak.
Őszintén ?
Sehogy . Ezt el kell engedned , nem minden ember képes mélyebben kötődni. Amit az én hasonló helyzeteimből megtanultam , az nem más mint , hogy akin a legtöbbet segítettél vagy akire a legtöbb időd vagy legkedvesebb szavaid szántad , később az rúg beléd a legnagyobbat. Oly módon , hogy indokot sem keres rá . Társaságban meg kezeld úgy , mint egy random spant .
Tudom nehéz és fájó lehet , de hogy hosszú távon ne szenvedj most kell elengedned a barátság mély részét.
Nekem ez fura, olyan mintha többet akartál volna és beleélted magad, majd mikor elmondta hogy nincs mögötte szó ilyenről, akkor túl nagyot koppantál.
Mert nyilván fájhat az, hogy nem tekintett barátságra valaki, amire te igen, na de megszakítani emiatt a kapcsolatot, feszengeni egy társaságban vele...én ezt nagyon túlreagálásnak érzem.
Persze érezheted máshogy, csak nem biztos hogy jogos. Nem vert át, nem szúrt hátba, nem fikázott a hátad mögött. Máshogy tekintettetek egy kapcsolatra, de nem jártatok, nem volt köztetek kavarás. Egy időszakban sok időt töltöttetek együtt, ennyi. Jönnek-mennek az ilyen ismerősök, haverok. Ha a többieknek nemhogy nem gond a felszínesség, de még rá is bólintanak, akkor nagy eséllyel az egész társaságod ilyen, nem csak a lány, tehát ezt sem értem.
Hogyan kezeld? Hát ugyanúgy mint eddig, csak már tudod hogy nincs mélysége. Elmentek programokra, néha beszéltek felszínes dolgokról, oszt' kész.
Keress másik társaságot, új embereket, mert ők nem a barátaid.
Nekem is úgy tűnt, mintha te valami többre vágytál volna egy barátságnál is, vagy fene tudja.
A másik lehetőség az, hogy barátságot akartál, és te nagyon nehezen tudsz bartátságot kialakítani, és első pillanattól kezdve rázuttyantál, mert ki voltál éhezve erre. Ez a másiknak egy ideig lehet kedves, aztán sok.
Ha nem árult el, stb. csak félreértettétek egymást, azért még nem kell rá neheztelni. Az is lehet, hogy ő egy szót valahogy nem használja, mert nagyon elcsépeltnek tartja, stb. és "érdek" alatt ért valamilyen érzelmi adok-kapokot is kölcsönös lelki támaszt... Amennyiben ez kölcsönösen van, és nem arról szól, hogy kihasználjon, akkor mégelfogadható szerintem, lehet olyan, mint amikor valaki nem akar összeházasodni, de ettől még egy életen át tartó élettársi kapcsolatra tervez, vagy hasonló.
Szóval nem tudhatjuk, hogy mi van, jó lenne ezt tisztázni. Jó lenne elmondani neki, hogy mit érzel, de előbb tisztázni magadban az elvárásaidat egy "barátsággal", és utána ezt megbeszélni, hogy ő ezt az "érdekkapcsolatban" meg tudja neked adni ugyanazért cserébe. Aztán ha igen, akkor megnyugodhatsz, hogy ez valójában a te fogalmad szerint mégis barátság...
De tényleg vannak, akik sokat csalódtak, stb.
Nem biztos, hogy jót mondok, de gondold át.
Aztán meg ha nem okés, akkor is csak annyi, hogy megpróbáltad, és szépen lassan eltávolodtok egymástól. Ha találsz egy új barátot, akkor ő már nem fog annyira hiányozni, tehát szerintem ez lenne a legfontosabb a számodra.
Nagyon érdekes dolgokat írtatok, köszi szépen.
#1: Nem vagyok belé “szerelmes”. Vagy én nekem volt több a barátságunk, vagy idővel elhidegültünk, és amiatt fáj, hogy volt egy nagyon jó barátnőm, akivel azt hittem, ez kölcsönös, majd idővel rájöttem, neki nem volt az. Én alapból mélyen érző vagyok, nekem egy barátság is komoly dolog, a szorosabb kapcsolataim mind minőségiek, de persze vannak bőven felszínesek is, azokra van egy külön szó nekem, a “haverok”.
Emiatt “élvezni a társaságot” nem tudom, mert nekem ez egy lekoptatás ami fáj. Lentebb leírom, hogy koptatott le.
#2: Azért tartanám fent, mert van egy társaságunk, ahol nem akarom megmérgezni ezzel a légkört, és hát ha nekik csak felszínes ismeretség kell, akkor nyilvánvaló, hogy engem dobnának ki, nem a másik lányt. A többieket meg nem akarom elveszíteni. Akkor le kellene nyelnem gondolom a békát…?
#5: Megbántott ezzel a “lefokozásommal”, azért fáj minden alkalommal egy társaságban lenni vele. És igazad lehet, a társaság többi tagja sem feltétlenül az én “világom”, mert nekik elég a felszínes kapcsolat. Bár a többiekkel egy időben továbbra is felszínesebb volt, amikor ezzel a lánnyal szorosabb lett a barátságunk, és azzal nem volt baj, mert kölcsönös volt mindannyiunk részéről a felszínesség, nem volt másra igény sosem. Le volt tisztázva, mindenki tudta, mit kap a másiktól, mire számíthat a kapcsolatban.
#6: Nehezen barátkozom az tény, de sosem voltam vele erőszakos (hidd el, ezerszer végigjátszottam már a fejemben, mi mehetett félre). Ő hívott például külön programra (sport, amit mindketten szeretünk) vagy át hozzájuk, vagy nyaralni, nem én őt, így fűződött a viszony idővel szorosabbra. Aztán elköltözött külföldre (a többi “barátjának” is én vittem meg akkor a hírt, nem közölte velük, egyébként nekem is csak véletlenül derült ki mert volt egy közös program és emiatt lemondta, akkor derült ki), utána ritkultak nagyon a beszélgetések, valószínűleg neki már az ottani kapcsolatai a fontosak, azokba fektet energiát. Egyébként ő ilyen, érdekből cselekszik mindig. És többször beszéltünk erről, mondta mindig, hogy sajnálja, jobban fog figyelni mert fontos neki a barátságunk. Majd eltűnt megint. Írtam, akkor megint sajnálja, majd ugyanoda jutottunk. Aztán idővel nem kerestem, ő sem engem, szóval leesett, mi a szitu, hagytam.
A barátság fogalmát is tisztáztuk: Nekem az, akivel szívesen vagyok együtt és nem csak akkor, ha épp “nincs jobb dolgom és unatkozom” (ezt is csinálta többször, akkor hívott csak, amikor más lemondta a programját és volt rám, ránk “felesleges szabadideje”), ezután pár hét múlva minden a régi volt. Nem fogja beismerni egyébként ha nem így gondolja, inkább szépen lassan ghostingol másokat.
Mindenki: szóval voltak húzásai a lánynak, ahogy látjátok, meg ő sajnos nagyon érdekember. Már külföldön él, ott van élete, belénk már nem fektet energiát mert nem térülne meg neki (mondom, ő az emberi kapcsolatokról is így gondolkozik). A többieknek ez nem fáj, mert mindig is kölcsönösen csak haverság volt, de velem szorosabb kapcsolata volt és engem is ugyanúgy koptatott le, ezért fáj.
Gondolj arra, hogy ez a lány méltatlan a barátságodra, tehát ne fájjon a szíved miatta. A barátság, amit adnál, az érték, ha valaki nem értékeli, akkor nem adod.
Visszautasították a személyedet, ez az egot sérti, az egonak fáj. Erre azt tudom javasolni, hogy ha bevillan magadban a gondolat, akkor csak annyit mondj magadban, hogy (nem tudom hogy hívnak téged, pl. Éva) "Évának ez most egy kicsit rosszul esik, majd elmúlik. Éva egy megbízható barátra vágyik, aki értékeli őt." És legyél nyitott. Ez a mondat (gyakorlat) azért jó, mert eltávolít egy kicsit, azáltal, hogy külső szemlélőként nézed a helyzetet, tehát egyre kevesebb érzelem lesz benne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!