Hogy reagálnál, ha egy (nem túl szoros) barátod, ismerősöd megnyílna neked?

17: Azért baj, mert én jól akarom magam érezni, szórakozni akarok a barátom társaságában. Ha egy rinya-automata folyamatosan köpködi ki magából a panasz-bankókat, az egyáltalán nem segít...

Kedves kérdező! Én egy empatikus ember vagyok, ezt az emberek, az idegenek is érzik rólam. Ennek van előnye, de hátránya is. Előnye az, hogy kb minden emberrel tudok kommunikálni, ráérzek arra ami bennük zajlik, meghallgatom őket, és ha kérik, tanácsot is adok, amit vagy megfogadnak, vagy sem. Hátránya: az olyan emberek akikről a kérdésed szól, nagyon hamar a lelki szemetesládájuknak hisznek, emiatt a kapcsolati és kommunikációs egyensúly felborul. Ez azt jelenti, hogy mivel empatikus vagyok, ezek a dolgok engem is túlterhelnek egy idő után, másrészt mivel nekem is vannak gondjaim néha, nehéz helyzeteim, ezért az általad említett embertípushoz eleve nem fordulhatok, hiszen ő "szorul rám". Tehát meg kellett tanulnom nemet mondani, határokat húznom olyan emberekkel szemben, akikre ha nekem volt gondom, nem számíthattam. Emiatt egy ideig bűntudatom szokott lenni, hogy cserben hagyon a másikat, de rájöttem: a másik fél egy pillanatig nem gondol arra, hogy engem leterhel. Az arany középút a jó megoldás, de nem szabad elmenni abba az irányba, hogy az általad említett gondokkal rendelkezőek kihasználjanak. Mert valójában azt teszik, azt akarják hogy csak az ő gondjukról beszéljetek, és amint önsajnálatot tapasztalsz bárkiből is, aki nem akar megoldást sem keresni a gondjaira, azt bűntudat nélkül utasítsd vissza, vagy építsd le, kezdj el tőle távolságot tartani.