Miért nincsenek igazán jó barátaim?

Haveri módon indítasz, haveri módon működsz valószínűleg és se erőd, se kedved, se tudásod, se türelmed lassítani, mélyíteni.

Barátot nem úgy szerzel, hogy odamész pacsizgatni és leszívod az energiáját, hanem az egy elég hosszú folyamat. Sok helyzetbe kerültök, sok téma feljön, egyre több időt szántok egymásra. Azt a kapcsolatot ápolni kell folyamatosan, szakítani rá energiát, figyelmet.

Nincs azzal baj hogy könnyen ismerkedsz, teljesen jó tulajdonság ha nyitsz. De ha már ott soknak érződsz, rögtön kiadsz magadból mindent és kicsit úgy hangzik hogy erősen rájuk is akaszkodsz, majd hamar ugrasz a következőkre, akkor abból tényleg nem lesz semmi.

Lassíts le, légy nyugodtabb. Valóban akard megismerni a másikat, ne csak +1 legyen, mert jelenleg ezt csinálod és az érződik. Ez így nekem pl. teljesen komolyan vehetetlen hosszútávon. Adj lehetőséget a másiknak is nyitni feléd és ha szimpatikusak vagytok egymásnak, akkor ne ugrálgass új emberekhez, hanem azokra szánj időt akikkel mélyítenéd a meglévőt.

Nekem több ismerősöm is volt aki ezzel kapcsolatban panaszkodott és ott is az volt, hogy folyamatosan új figurák után futkározott, sosem volt elég az akiket megismert. Aztán sírt hogy nincs senki aki a barátja lehetne - persze, mert eldobált mindig mindenkit az újért, mintha játékok lennének.