Miért ilyen a legjobb barátom, lehet örökre elvesztettem?

Én is hasonlóképpen vagyok - csak én egy réges-régi barátnővel. 5 éves ismeretségről van szó.

Valamiért egyre kevesebbet érintkezünk. Már egy csomó sms-re sem hajlandó válaszolni, csak, ha közös ismerőstől üzenek. Azelőtt a telefont is villámgyorsan (Úgy tudom, hogy nincs még mindig magánélete, mert eléggé visszahúzódó. COVID-os volt két hétig.)

Fel kell készülnöm arra a jövő tavasszal, hogy hónapokig nem fogom látni egy férfi ismerősömet, mert külföldre megy (értelemszerűen nem is hívhatom, mert nagyon drága lenne az a hívás.) Azt állítja, hogy e-mailben tarthatjuk a kapcsolatot.

Idén el kellett búcsúznom egy szintén fontos férfi ismerősömtől, aki napi szinten bátorított, biztatott a nehézségeim közepette. Akár kétszer, háromszor is hívhattam egy nap. Ő rendszeresen rám telefonált. (Szívbeteg lett, hosszas betegállomány. Nem tudják a munkatársai, mi lett vele. Valószínűleg új munkahelye van, vagy ki tudja. Többet már nem érem el.)

Volt, aki már munkakörbe került a "segítőim" közül - és már ezért nem tarthatjuk a kapcsolatot. Volt, aki nyugdíjba ment végleg (1993. februárja óta ismertem.) Volt, akivel közel 6 éves töretlennek mondható szimpátia után szinte minden egyes alkalommal a kölcsönös haraggal küzdünk meg.