Az ilyen igaz barát?

Ja és jobbulást kívánok, bármi is legyen az a betegség! Fogd fel pozitívan - még azt is, ha rákot diagnosztizáltak nálad.

Ui: édesanyámat majdnem kigyógyítottam belőle. Olyan rendkívüli Lelki erővel helyt álltam mellette, hogy az egészségügyben dicséreteket kaptam a dolgozóktól. De sajnos végül elhunyt, mert nem akart már élni.

Ez nem barát hanem egy rakás 💩 már bocs!Nem csak akkor kell a másik mellett lenni mikor minden rendben van hanem mindig.Ne keresd soha többet és felejtsd el mintha soha nem is létezett volna.

Ne töröld ki,ne tiltsd sehonnan csak egyszerűen bírdd ki hogy le💩od .

Közöny a legjobb fegyver hidd el nekem.

Ja és ha keresne valamikor akkor megmondod neki hogy köszönöd a sok együttérző támogatást és kinyomod a telefont,ennyire

egyszerű

Jobbulást kívánok és egy ilyen miatt ne szomorkodj soha!A gyógyulásra koncentrálj

Majd talál egy másik barátnőt - a Gondviselés kárpótolja egy jobb szívűért.

Nekem is vannak olyan ismerőseim, akik egyszer "rajonganak" értem, majd "elutasítanak" - mindezek férfiban.

Számomra is meglepő volt, hogy a ma esti találkozáskor volt egy öntudatlan Freud-i elszólása az egyik férfi ismerősömnek: "ne csüngjek rajta."

Ezt hogy értsem? Ne "rajongjak" egy közös férfi ismerősünkért?! Épp a napokban kaptam a másiktól egy olyan bókot, hogy "de édes vagy".

Egyelőre mindkettőért mérsékelten lelkesedem. Aztán majd lesz valami. :)

Két római katolikus pap pedig csak nem adja fel a hivatását értem. Pedig velük is elég intim és bizalmas "jóbaráti" viszonyban vagyok. (Életszentséget nem szoktam törni!)