Miért van az hogy egyes embereknek van barátjai másoknak meg nem?

Én abban látom a gondot, hogy sokan qrvára nem hasonszőrű és hasonló érdeklődési körű barátot akarnak maguknak.

Pl. van egy kocka uncsitesóm, sose voltak barátai, aztán elkezdett e-sport versenyeken részt venni, ott szerzett 5-6 barátot, ma már közös e-sport csapatuk van.

Vannak akik zárkózottabbak, sok rossz tapasztalataik vannak már emberekkel, akár ebből a mostani életükből, akár korábbi életekkel együttvéve; de pl egy inkarnáció alatt is meg lehet figyelni, hogy milyen gonik tudhatnak lenni néha az emberek egymással, mégha nem is vele, akkoris láthatja maga körül a suliban, diáktársak, tanárok, saját családja, szomszédai kapcsán, utcán, piacon, stb. És akkor ők így önvédelemből. Ők amúgy nem szeretik a felszínes kapcsolatokat, lehet, hogy egyszer valakinek túl sok belső érzésüket osztották meg, ő meg kifecsegte, tehát ők már bizalmatlanabbak, nekik nehezebb elnyerni a bizalmukat;

másik fajta ember meg pl lehet, hogy mindenkivel barátkozik,de csak felszínesen; lehet,hogy a visszahúzódó mondjuk 2-3 barátot tudhat magáénak, de velük bármit szívesen megbeszél, megoszt, másik típusú ember meg lehet, hogy tehát csak felszínesen barátkozik mindenkivel.

Amúgy nem feltétlenül nem tud, tehát lehet, hogy önvédelemből direkt nem akar barátot szerezni valaki, mert már nem akar csalódni. És akkor ő így elvan egyedül,biztos ami biztos; tehát,ha egyedül van, nem beszél senkivel, csak alig, bezárkózik; akkor bizonyos szempontból kevesebb "támadási felületet" adhat.

Valaki meg lehet, hogy pl nem aranyos, vagy büdös szegényke pl (ennek pl betegség is lehet az oka; de mondjuk akkor talán pl inkább 1-2 ember azért mégis barátkozik vele, ha mégis amúgy jófej) De lehet pl az is akár, hogy valaki kifejezetten bunkó, beképzelt

Vagy pl valakik barátkoznak vlee , csak azt látják rajta, hogy elvan ő a kis világában, akkor nem kellenek neki barátok. És akkor inkább nem nyitnak felé. Ennek az adott illető lehet örül is, hogy békénhagyják, lehet neki közömbös; meg még lehet , hogy közben titokban szomorkodik is néha; vagy pl ügyetlennek érzi magát, vagy pl nem tartja olyan jónak a ruháját, a külsejét, küllemét; mint ahogy a többiek kinéznek, mint amilyenek ők; lehet, hogy pl kicsit cikinek érzi, hogy szegény.

Vagy pl lehet, hogy valaki gazdag, és a "barátai" elhagyták, mert valami elkényeztetettnek, felvágóskodósnak, 'sznobnak" gondolták, amikor meglátták, hogy milyen kocsiba száll be. Ilyet már olvastam itten pl, vagy amúgy lehet, hogy szal a "barátai" irigyek lettek rá;és már ez zavarta őket magukban ez az irigység, és akkor már azért nem akartak azzal a baráttal barátkozni. Vagy pl, tudták, (magukbol kiindulva) hogyha ők gazdagok lennének, akkor ők ugy viselkednének,hogy fennhordanák az orrukat, ezért a másikról is ezt feltételezték; stb.

Nem lehet olyan valaki a baratod, akivel nem vagytok azonos hullamhosszon. Lehet, hogy X vagy Y olyba' tunik szamodra, hogy a kialakulo kapcsolat vele baratsagga minosulhet, de ha ez szamara nem igy van - akkor ha megfeszulsz, sem lesz belole semmi. Ehhez ket ember kell, es nem biztos, hogy te vagy a szuk keresztmetszet. Sokszor az emberi kapcsolataink elobb szakadnak meg, minthogy ralatasunk lenne annak szuksegszerusegere, es ez ertelmetlennek is tunik emiatt, foleg, ha az mar baratsag, vagy plane szerelem volt. Es persze minel melyebb ez a kapcsolat, annal fajobb a veszteseg.

Valahol mazli az, hogy nem alakulnak ki fiktiv baratsagaid. Persze most erezheted hatranynak ezt masokkal szemben, maganyos lehetsz, de amig te maganyt erzel, ok veszteseget fognak, amikor ezek a kapcsolatok szamukra (akkor meg) erthetetlen modon megszakadnak. Nagyon keves minosegi baratsag akad egy ember eleteben, es itt a tobb evtizeden atnyulo kapcsolatokra gondolok. Talan, ha egy, joesetben. Egyszeruen azert, mert tobbre nincs ido. A magany egyebkent hasznos erzes. Soha nem tudnal megbecsulni egy pohar vizet, ha nem ismerned meg a szomjusagot (Zoran utan, szabadon).