Élet barátok nélkül? Van még más is így, hogy nincsenek barátai?
Néhány éve úgy alakult hogy 3 gyerekkori cimborámmal is megszakadt a kapcsolat egy balhés buli miatt, azelőtt mi 4-en elválaszthatatlanok voltunk, együtt buliztunk ökörködtünk stb minden.
Sokat gondolok azokra az időkre, de akkor pl a magánéletem katasztrófa volt, nem igazán volt szerencsém benne. Na most fordítva van, megállapodtam, házas vagyok, viszont nulla baráti körrel.
Hiányzik egy-két dolog, de sok témában a vége felé már egyre kevésbé értettünk egyet. Mindig bombáztak az ostoba csajozási dumákkal, hogy így meg úgy csináljam, miközben 2-nek már akkor 5-6 éves kapcsolata volt, a 3.nak meg kvázi bármikor bárkivel összejött. Én kicsit kilógtam a sorból ebből a szempontból.
Voltak próbálkozások azóta, de sem nagyon részükről, sem részemről nem igazán volt ez "őszinte"...örök tüske maradt.
A kérdésem az, hogy igazán közeli barátok nélkül milyen az élet? Sok pro és kontrát hallottam már, persze van egy két távolabbi új haver azóta nekem, de ők nem igazi barátok.
A korábbi 4 es bandából szerintem igazán már senki sem akarja hogy visszaállítsuk a régi kapcsolatot, én sem, a többiek sem.
Tud teljes életet élni, akinek nincsenek barátai?
Akadnak barátaim, de sajnos igaziak úgy érzem nincsenek. Lehet, hogy sokat hangoztatom, de az egyetemen túl nincsen életem. Pár havonta egy félnapra/ pár órára találkozom pár baráttal, de ennél többször szeretnék, úgy pedig nehéz, ha a másiknak nincs igénye többre, vagy nem fér bele az idejébe, vagy inkább mással lenne..
Az én életem messze van a teljestől. Sokat csalódtam barátokban, ismerősökben, de közben mégis szükségem lenne egy biztos baráti társaságra. Egyedül nem járok el sehova, próbáltam, de ritka rossz volt. Netes ismerkedéstől óckodom, de próbálok nyitott lenni és nyitott szemmel járni, hátha sikerül még egy nagyon jó, igazi barátságra szert tenni.
Többségünk nem balhés buli miatt veszíti el a barátait, hanem miután megállapodik, a munka, párkapcsolat, család mellett a barátságoknak kevesebb hely és idő marad, elkopnak. A régi barátok élete (fizikailag is és más szempontokból is) másfelé terelődik, a kötelékek elvékonyodnak, elszakadoznak.
Nekem csak egykori barátaim vannak, akikkel hébe-hóba írunk egymásnak. Ha valakivel barátilag akarok beszélgetni, arra a testvérem van ott. Nem érzem szörnyűnek az életem, ha belegondolok, azt sem tudom, mit mondanék folyton egy barátnak. Minden rendben, nincsenek már az életemben nagy események és drámák, mint tinikoromban, amiket ki kéne beszélni.
De néha jólesne, ha lenne valaki a páromon kívül, akivel elröhögcsélhetek egy ital mellett.
Akadt már pár munkatárs, akikkel jól kijöttem, de nem kezdeményeztem munkán kívüli programot. Félek, hogy végül mégis kínos lenne, vagy az illető lerázna. Valahogy nem is érzem azt, hogy feltétlenül megérné az energiabefektetést. Felnőttként nehezen veszi rá magát az ember a barátkozásra. Vagy csak én vagyok betoji.
Rövidebb élet barátok nélkül :
Ez egyszerű,csak annyit jelent hogy ha nincs kit áthívnod mikor nagy baj van akkor az gáz.
És rengeteg helyzet van az életben,amit önerőből nehéz megoldani és szükségünk van egymásra.
Valamilyen szinten mindenki kapcsolatban áll mindenkivel.
A termékek,ételek,stb mind mind mozognak és azt valakinek meg kell csinálni hogy másnak is legyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!