Hogyan lendüljek ezen túl?

Lesznek új élmények a gimiben lévő barátaiddal, nem kell aggódni. Ahhoz hogy olyan hangulat legyen mint volt a haverokkal, te is hozzátettél, nyilván kellett pl. a közvetlenséged, a humorod, amibe aztán mindenki bedobta a maga szeletét. Annyit akarok kihozni belőle, hogy alakítani tudod milyen környezet van körülötted, nem csak ott vagy velük a semmiben, hanem a szerves része vagy te is a társaságnak - a te "arcod", stílusod is visszatükröződik benne, ahogy egy másik társaságban is ez lehetséges.

Nagy eséllyel változik majd a mostani haverokkal való kapcsolatod, de nem jelenti azt hogy rossz lesz vagy megszűnik. A más nem egyenlő a rosszal, és ez a jövőre is igaz. Ha mégis úgy lesz hogy nem orbitális hülyeségeken fogtok szakadni az új barátokkal, attól még ugyanúgy jól érezheted magad és felejthetetlen történetek születhetnek, csak mondjuk egyéb, eddig nem gyakori módokon.

Az elmúlás érzése van benned és tartasz a változástól/ismeretlentől, de majd megtapasztalod hogy az élet megy tovább és ugyanúgy alakítható, ahogy eddig is.

Én full egyedül vagyok az új osztályomban, 1-2 emberrel ha váltok szót...

Általánosban sok barátom volt, itt pedig egy félig összeszokott osztályba kerültem mivel ált iskola+gimnázium. Ki fogod bírni, ha vannak haverok az évfolyamon, sokan járkálnak át az évfolamon más-más osztályokba. Nem lesz vészes, hidd el!:D

Én néhány közeli, általános iskolai barátommal gimiben is egy osztályba jártam. Van, aki máig a legközelebbi barátaim közé tartozik, mással pedig már kilencedikben eléggé eltávolodtunk egymástól különösebb konfliktus nélkül, egyszerűen azért, mert más tempóban akartunk "felnőni", és találtunk olyan társaságot, ahol végül jobban éreztük magunkat. Ezért mindegyikünknek lettek olyan gimis barátai, akikkel ma is (5 évvel az érettségi után) napi szinten beszélünk, pedig mind más városokban élünk. Illetve olyan barátaim is vannak általánosból, akik az eltérő középiskolák ellenére is megmaradtak jó barátnak.

Hidd el, a legtöbben találnak új társaságot a gimiben is, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a korábbi barátságoknak vége. Nyolcadikban én is hasonlóan álltam ehhez a kérdéshez, mint te, mert jó osztályunk volt, ráadásul nem is vagyok az a nagyon nyitott típus, úgyhogy aggódtam is a jövő miatt. De nyugodj meg, a változás nem mindig jelent rosszat. Én nagyon örülök, hogy így alakultak a barátságaim, mert nem is nagyon tudnám elképzelni az életemet a mostani legközelebbi barátaim nélkül. És ebben nagyon fontos szerepe volt az iskola váltásnak. Szóval ne aggódj, ha máskor nem is, de hétvégén továbbra is találkozhatsz a haverokkal, gimiben pedig légy nyitott, és próbálj meg másokkal is hasonló (vagy akár más módon pozitív) kapcsolatokat kialakítani.