Más nem szorong amiatt, hogy nyitnak a helyek, de ő nem tud kb. senkivel menni sehova?

Pedig tényleg nagyon rossuzl látod, #10-nek igaza van. Nincs elbeszélés egymás mellett.

TE tartod gáznak, szánalmasnak, ezért gondolod azt, hogy mások is így látják. Hidd el: az emberek többsége magasról letolja, hogy valaki egydül iszik-e meg egy kávét vagy 50 fős társaságban. Egyszerűen rosszul látod, mert nincs elég önbizalmad. Próbáld fejleszteni. Mondjuk kezdd azzal, hogy elmész egyet sétálni, nézelődni. Ha látsz egy olyan helyet, ahol mondjuk eleve nincsenek túl sokan (nyilván van ilyen), akkor próbálj beülni. Ha elsőre nem megy, akkor csak figyeld meg, hogy mennyien vannak esetleg egyedül ott. Hátha abból bátorságot tudsz meríteni.

A fő gondnak én azt látom, hogy te nem akarsz menni és kifogásokat keresel. Ha valóban szívesen lennél ott te is, akkor mennél, és nem érdekelne, hogy ki mit gondol.

Ezért javasoltam, hogy nézz körül, sétálgass, és olyan helyre próbálj betérni, ahol más is van egyedül. Hidd el: nem mindenki megy társasággal, csak te ezt veszed észre, mert ezt akarod látni.

Próbálkozni kell, magától nem fog megoldódni. Még ismerkedni is tudnál, ha mondjuk tele van a hely, de egy-két asztalnál csak egy (max. 2) ember ül (mondjuk ne egy láthatóan szerelmes párhoz), szerintem nyugodtan oda lehet kéredzkedni, udvariasan természetesen. Szedd össze magad, mert így csak besavanyodsz, és esélyed sem lesz barátokat szerezni.