Emiatt a “szabály” miatt, sok barátomat elvesztettem. Ti mit gondoltok, talán eltúloztam?

Arra gondolok, hogy számomra az az illető nem nevezhető barátnak, aki havonta csak 1x vagy ritkábban keres pl üzenetben, vagy telefonon keresztül. Természetesen én is írok a barátaimnak, sűrűbben is mint havi 1, de arra azért erősen figyelek, hogy ne egyoldalú legyen a kommunikáció. Pl ha egymás után 2-3x én írtam az adott személynek, akkor nem fogok megint ráírni, hanem kivárom amíg felkeres. Emiatt a “szabály” miatt, elég sok barátomat elveszítettem, amiről ők nem is tudnak, de nagyon amúgy se hiányozhatok az életükből, ha csak 1-2 havonta 1x jutok eszükbe. 2-3 barátom maradt csak, akik azért rendszeresen keresnek.

Azon gondolkodtam, hogy talán ez azért van, mert én nem Magyarországon élek, de a szóban forgó emberek mind igen, emiatt lehet kevesebbszer jutok eszükbe. Ha viszont otthon vagyok, akkor nagyon sokat találkozom olyanokkal is, akik amúgy nem írnak gyakran, de ha találkozunk, akkor tök jól elvagyunk. Ilyenkor azt érzem, hogy ők igenis a barátaim.

Te mit gondolsz erről mint kívülálló, túlzás emiatt nem barátként tekinteni rájuk? Nagyon bánt ez a dolog, és fáj belegondolni, hogy nem a barátaim többé, de ilyen kevés kommunikációval valahogy így érzek. 23-25 éves korosztály.