Miért lesznek a barátokból szinte szó szerint "ellenségek"?
Nem csak elengednek, hanem fontosnak érzik belédrúgni, ellehetetleníteni, feketíteni mások előtt. Ez valami gyászfolymat része? Vagy így próbálják önmagukban is lezárni a veled való barátságot, ezzel lebeszélve önmagukat rólad?
Tényleg érdekel a pszichológiai része, mert tényleg sokszor ilyen a vége.
válasza:Túl kevés részlet.
Velem szerintem soha nem történt meg, hogy olyan barátból akivel valami oknál fogva "békességben" eltávolodtunk egymástól utána ellenségessé vált volna.
válasza: válasza:Én is pont ezen gondolkoztam előbb. Sajnos tapasztaltam a folyamatokat, amiket leírtál.
Összevesztünk egy barátommal, számomra érzékeny területen taposott belém, ami neki persze "semmiség" volt. Aztán még annyi sem volt benne, hogy ha megbántott, akkor próbáljuk helyrehozni.Neki fontosabb volt a büszkesége, nála a bocsánatkérés egyenlő volt azzal, hogy nyalizik valakinek. Pedig ez nem így van. Szerintem ha valakit a barátomként tartok számon, és megbántom, akkor félrerakom az egót és bocsánatot kérek. Na erre nem mindenki képes. És hatalmasat csalódtam benne, mert én őt barátomként tartottam számon, de az első vita után már nem is keresett, vagyis elengedte a dolgot. Utána persze még ő volt megsértődve meg alázgatott. Olyan dologgal élcelődött a hátam mögött, ami korábban összehozott minket, mint barátokat. Vannak ilyen emberek, akik a szemedbe teszik a szépet, de ha helyzet van, bármikor cserbenhagynának. Na ezek nem barátok.
3# tűpontos leírása annak, ami velem történt.
Bár a mi esetünkben nem semmiség volt a vita tárgya, bár úgy gondolom lényegtelen. Életszakasz, élethelyzet mindkettőnknek bonyolult, és nehéz volt.
Ellenben ami utána következett, na arra nincsenek szavak.
Ráadásul valóban, olyan embereknek kezdett nyalizni, akiket addig vagy köpött magasról, vagy kinevetett, nekem tulajdonítva saját szavait-gondolatait beszélt rólam nekik. Pedig azokat a mondatokat nem én mondtam, hanem ő. És sokszor csendesítettem haragjában.
Számomra gyerekes az egész viselkedés, pedig felnőtt emberekről van szó.
Én csendben elengedtem. Nem kezdtem az így szerzett új "barátainak" képernyőmentéseket küldeni azokról az esetekről, amikor éppen messengeren gyalázta őket, mindenkire valami gúnynevet aggatva?
Hosszú idő eltelt, és még mindig visszaérnek ezek a dolgok hozzám, hogy aktuálisan is folytatja azt az ellenséges hangnemet mint eddig. Ami totálisan abszurd, hiszen fél éve beszélni se vagyok hajlandó vele. Akkor mi értelme a viselkedésének, ha nem önmagát győzködi azzal, hogy milyen rossz is vagyok - még ha logikusan gondolva, már közöm sincs hozzá? Sértődöttség? Ha tényleg igaz #2 válasza, hogy ha nem szerethet akkor már inkább gyűlöl, akkor vajon ezt meddig fogja csinálni. Mi az, amivel az egészet le tudom zárni, hogy fejezze be, mert kárt okoz számomra. Ha szóba állok vele, még csak olajat öntök a tűzre. Vagy csendben tűrjem, amíg be nem fejezi, miközben tényleg elképzelhetetlenül gonosz dolgokat állít rólam?
Rendben, elfogadom azt a feltételezést, hogy ezek nem barátok, és nem is voltak azok, hogyan veszed észre menetközben?
válasza: válasza:Tudnék mesélni.
40-es, családos, de jóbarátomnak tartott férfi, meg az új hülyeplcsa -amúgy férjezett, gyerekes barinője-, aki f0szságokat duruzsolt a fülébe. Folyamatos facebook messenger csevegéseik voltak/vannak egymással, de tényleg folyamatosan. Kezdte a nőci hízelgéssel, mint egy igazi kígyó.
De amúgy nem csak minket mart szét ez a nő, az egész embert tönkrevágra. De úgy szó szerint. Mindenben amiben létezett elbizonytalanította, családjában, önmagában, munkájában, mindenben.
Mondjam azt, hogy megérdemlte? Mert egyébként hasonló út, mint amit te írtál kérdező. Nekem is beindult a hátam mögötti szarozás rólam, de ez kettőjük közös terméke, ettől van merevedésük, és ettől nedves a bugyi. Ez az egoista hülye picsa meg esküszöm szerelmes a "barátomba". Még amikor kezdtek beszélgetni, az akkor még barátom meg szépen tovább adta nekem, hogy mennyire szarba se nézi a férjét, papucsnak tartja! Most meg tolja szivecskéket a "barátom" fb posztjai alá. Na vajon miért! :D
Szépen egymásra találtak, én meg vígan integetek nekik. Jöjjenek össze, azt kívánom. Megérdemlik egymást!
Amúgy ezer meg egy ilyen van a környezetemben. Barátnőm a férjét -aki szintén haver lett, de csak a barátnőm álltal- lepte meg egy kondibérlettel, hogy kikapcsolódjon a munka, és a gyerek mellett. Össze is jött egy ottani edzőcsajjal, a barátnőmet terhesen a másik gyerekkel meg ott hagyta szülés előtt. Az az edzőtermes nő is pont így indult, barátnőnek! Mi történt? Ismerősnek jelölt az új csaj, és elkezdett f0szságokat írni a barátnőmről. Mondtam, hogy nagyon szar helyen próbálkozik!
Kutatóorvos barátnőmet két gyerekkel hagyta ott a férje, és egy fél évig havi rendszersséggel kaptam a férfitól üzenetet, ahol nekem - is - magyarázkodott, hogy mert a barátnőm milyen volt vele, meg elhanyagolta, meg csak a munka, meg csak a gyerekek... Minden volt, csak normális nő nem az elmondattak alapján. Csakhogy általános iskola óta ismerem a barátnőmet, szóval nekem hiába küldte a sületlenségeit.
Hogy miért csinálják? Ezzel próbálják magukat mentesíteni a felelősség alól. Ha te voltál szarember, és ezt kellő mennyiségű ismerősödnek elmondja, és újra elmondja, és megint elmondja, akkor téged fog utálni mindenki, és nem őt, még akkor is, ha a valóságban ő volt büdösparaszt!
Mit csinálj? Semmit. Röhögj rajtuk. Ne vegyél tudomást róluk. Ha össze szaladsz az utcán, vagy bárhol velük, fordítsd el a fejed, és tiltsd le őket a fenébe. Amit pedig ígérj meg magadnak, hogy soha, de soha nem fogod vissza engedni az életedbe az ilyeneket!
Hú, jó volt leírni!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!